Kánaáni - magyar szótár

Forrás: Mekdsz Ötlettár (www.mekdsz.hu/otlettar)

(Változatok közti eltérés)
Aktuális változat (2009. július 29., 13:16) (szerkesztés) (visszavonás)
 
1. sor: 1. sor:
<font size=1>Itt vagy most: [[Evangelizációs ötletek és tapasztalatok|Evangelizáció rovat]] >>> '''A közösség felkészülése'''</font><br>
<font size=1>Itt vagy most: [[Evangelizációs ötletek és tapasztalatok|Evangelizáció rovat]] >>> '''A közösség felkészülése'''</font><br>
-
Alpontok: [[A közösség felkészülése|Kezdőlap]] | [[Közösségépítés]] | [[Készüljetek fel együtt!]] | [[Kánaáni - magyar szótár]] | [[Az újak, érdeklődők befogadása]] | [[Könyvek és előadások]] | [[Kapunyitás]]
+
Alpontok: [[A közösség felkészülése|Kezdőlap]] | [[Közösségépítés]] | [[Készüljetek fel együtt!]] | [[Kánaáni - magyar szótár]] | [[Az újak, érdeklődők befogadása]] | [[Kapunyitás]] | [[Könyvek és előadások]]
----
----

Aktuális változat

Itt vagy most: Evangelizáció rovat >>> A közösség felkészülése
Alpontok: Kezdőlap | Közösségépítés | Készüljetek fel együtt! | Kánaáni - magyar szótár | Az újak, érdeklődők befogadása | Kapunyitás | Könyvek és előadások


Alpontok: Bevezetés | Cikkek, tanulmányok | Kifejezések

Bevezetés: Mi az a kánaáni nyelv? Miért jó, miért nem jó?

Kánaáni nyelvnek nevezzük humorosan a keresztény szlenget, vagyis a keresztény szubkultúra által használt speciális nyelvi kifejezések összességét. Kánaáni, mert a szavak, kifejezések legnagyobb része a Bibliából származik (amelyben a történetek legfőbb helyszíne Kánaán földje), és nyelv, mert a benne járatlan emberek számára idegen, nem érthető.

Miért jó? A közös nyelv = közös identitás. A kánaáni nyelvben való jártassága jelezheti számunkra, hogy a másik ember ugyanúgy keresztény, mint mi. Vagy éppen azt, hogy nem keresztény, tehát a misszió számára „szabad”. Ráadásul ezek a kifejezések valóban a kereszténység szent könyvéből, a Bibliából erednek, tehát a Szentírás megértéséhez is elengedhetetlen ennek a nyelvnek az ismerete.

Miért nem jó? Ehhez ugyanazt leírhatnám, amit az előző bekezdéshez. A „kívül rekedtek” csoportja, akik nem keresztény környezetben szocializálódtak, nemigen értik. Ez bizony frusztráló. Nagyon. Bejön az egyszeri diák a diákkörbe, és úgy érzi, mintha a körülötte levők kínaiul beszélnének, ráadásul a legcsekélyebb mértékben sem zavarja őket, hogy ő ettől rosszul érzi magát, mert úgy érzi, nem tud részt venni a beszélgetésben. Isten, amikor Bábelnél összezavarta az emberek nyelvét (Mózes első könyve,11.fejezet), létrehozott egy kulturális korlátot, amely megakadályozta, hogy azok az emberek megértsék egymást, megvalósítsák közös céljaikat. Így oszlottak az emberek tulajdonképpen mesterséges csoportokra. Isten azonban ezt a folyamatot a visszájára fordította, amikor a pünkösdi történetben (Apostolok cselekedetei, 2. fejezet) az apostolok beszéde (bár csak az arámi nyelv galileai dialektusát beszélték), hirtelen minden ember számára a saját nyelvén volt hallható. Vagyis: ahol korábban nyelvi korlátok akadályozták a megértést, ott Isten ledöntötte ezeket a falakat, hogy újra egy csoportban egyesítse az embereket.

A kérdés számunkra, keresztények számára az: vajon Bábel vagy Pünkösd határozza meg a mi életünket? Ha Bábel, akkor falazzuk körbe magunkat átmászhatatlanul a kánaáni kifejezésekkel! De ha Pünkösd szerint akarunk élni, vagyis olyan emberekként, akiknek Isten saját Lelkéből adott, akkor vegyük észre, hogy minden embernek elidegeníthetetlen joga, hogy Istene szavait a saját nyelvén hallhassa, olvashassa, tanulmányozhassa! Hadd értse meg, hadd szeresse! A kánaáni nyelv a keresztény kultúra része, de Krisztus követése nem kultúrafüggő! Nem rendelhetjük alá az örömhírt a kulturális falainknak. Ez a szótár egy lehetőséget kíván nyújtani a keresztényeknek, hogy megtanuljanak a nem keresztények nyelvén beszélni önmagukról, Istenükről és Jézusról, így új formában határozhatják meg identitásukat. És szeretnénk a kereszténység iránt érdeklődőknek is útmutatást adni, hogyan érthetik meg jobban ezt a sajátos nyelvezetet, így közelebb kerülhetnek ahhoz a személyhez, akiről ezek a kifejezések beszélnek: Jézus Krisztushoz.

Hogyan használd a kánaáni-magyar szótárt? A különböző szavak és kifejezések ABC-sorrendben követik egymást, de a bal oldali menü Keresés funkcióját is használhatod a kutakodáshoz! Minden címszóhoz tartozik

a) egy definíció (meghatározás), amely röviden megmagyarázza az adott kifejezést

b) egy illusztráció (képszerűsítés), amely részben olyan művészeti alkotásokra linkelhetsz, amelyek segítenek aláfestéssel, elképzelhetőséggel, művészi metaforákkal megközelíteni az adott fogalmat

c) egy Biblia-rész, ahol a linkekre kattintva az adott címszóhoz kötődő bibliai idézeteket olvashatsz (a teljesség igénye nélkül, a magyarázat igényére törekedve)

d) és végül egy helyettesítő kifejezéseket ajánló rész, amely olyan jelentésben hasonló kifejezéseket kínál, amely egy átlagos magyar diák (ember) számára könnyebbé teszi a megértést.

Hogyan segíthetsz a bővítésben?

Mint minden emberi termék, természetesen ez a szótár sem tökéletes. Próbáltuk azokat a kifejezéseket összeválogatni, amelyek a missziós beszélgetések során leggyakrabban előkerülnek, illetve nagy nehézséget okoz a megértésük, megmagyarázásuk. Előfordulhat, hogy hiányolsz egy-egy címszót a készletből, vagy egy már meglévő címszóhoz lenne kiegészítésed, megjegyzésed. Ebben az esetben feltétlenül vedd föl velünk a kapcsolatot! Ez természetesen nem azt jelenti, hogy minden beérkezett észrevételt be fogunk építeni a szótárba, hiszen véges a kapacitás, és fontos szempont a használhatóság/áttekinthetőség. Azon az áron tehát nem bővíthetünk a végtelenségig, hogy az oldal felhasználóbarát voltának vagy éppen a biblikusságnak rovására menjen. Mindazonáltal nagy segítséget jelentenek az építő megjegyzéseitek, kérdéseitek!

A szótár első címszavai reménység szerint 2008 szeptemberére készülnek majd el.

Addig is segítséget kaphattok az Egyszerű Fordítású Újszövetség Letöltésével: Egyszerű Fordítású Újszövetség Figyelem! A fordítás következetesen megkülönbözteti a psziché/pneuma görög szavakat és lélek/szellem kifejezésekkel adja vissza. Ez egy nagy vita a magyar bibliafordítók között, hogy mennyire szükséges vagy helyes ezt így fordítani. A hagyományos fordítások (Károli, katolikus, prtotestáns Új fordítás) mindkettőt léleknek/Léleknek nevezi. Ők inkább arra mennek rá, hogy az emberi lelket Isten Lelkétől (Szentlélek) megkülönböztessék (kisbetű-nagybetű különbség). Az Egyszerű Fordítás a Szentlelket Szent Szellemnek nevezi. Sajnos minden fordítás kompromisszumon alapul, mivel lehetetlen tökéletsen visszaadni az eredeti kifejezések értelmét, ezzel kapcsolatban döntést kellett hozniuk a fordítóknak, és ők így döntöttek. Szerény véleményem szerint egyik kifejezés sem adja vissza tökéletesen a görög szavak jelentését, és magam fontosabbnak tartom az emberi/Isten szerinti mintsem a lelki (individuális)/szellemi (Istenhez kapcsolódó) megkülönböztetést. De ha úgy tetszik: mindkét esetben ugyanarról van szó: az emberi alaptermészet és Isten természetének ellentétéről és összekapcsolódásáról. Persze az emberek görcsösen szoktak ragaszkodni a saját álláspontjukhoz, ti azonban ne tegyétek, hanem mindig az egyértelműségre, érthetőségre törekedjetek, és vegyétek figyelembe azt is, hogy az alapkultúrában a Szentlélek kifejezés az elterjedt, míg a Szent Szellem egy nem hívő számára első körben negatív asszociációkat válthat ki (pl. szellem=kísértet)! Tehát: ha emellett döntötök, fűzzetek hozzá magyarázatot! Igyekszünk majd a szótárban erre a témára is kitérni.

Ajánlom mindenkinek a következő linket: Apológia/Hitvédelem Itt sokat olvashatsz (érthetően, világosan) a keresztyénségről, Istenről, az emberi természetről, más vallásokról, az evangéliumról, a szektákról. A test-lélek-szellem problematikát is tárgyalja az oldal a Keresztyénség-Ember-Az ember részeinek bibliai leírása című részben.

Köszönettel: Seben Glóri sebengloria kukac yahoo.com

Személyes eszközök