Kézikönyv nyolcadik fejezet

Forrás: Mekdsz Ötlettár (www.mekdsz.hu/otlettar)

Itt vagy most: Mekdsz kézikönyv >>> 8. fejezet

VIII. (VILÁG)MISSZIÓ

"A külmisszióra gyakran csak lehetőségként tekintünk, pedig a nagy megbízás nem csak az a néhány utolsó vers Máté evangéliumában. A keresztyén misszió Isten természetében gyökerezik: a Biblia misszionárius Istenként mutatja be őt, akinek missziós látása van, missziós egyházat hoz létre, és misszionáriusokat küld ki az egész világba.

Így, először is, az Ószövetség Istene misszionárius Isten. Ábrahám elhívásakor nemcsak azt ígérte neki, hogy róla és családjáról gondot visel, hanem azt is, hogy általa nyer áldást a föld minden népe. Nem túlzás azt állítani, hogy az 1Móz 12:1-4 a legegyesítőbb rész a Bibliában. Isten célja jelenik meg benne, mégpedig, hogy Krisztus által megáldjon minden népet.

Másodszor, az evangéliumok Krisztusa is egy misszionárius Krisztus. Bár kétszer mondta, hogy csak Izráel fiaihoz küldetett, mégis ez csak egy ideiglenes történelmi korlátozás volt csupán, csak a földi szolgálatára volt érvényes. Halála és feltámadása után megparancsolta tanítványainak, hogy menjenek el széles e világra és tegyenek tanítvánnyá minden népeket.

Harmadszor, az Apostolok Cselekedeteinek Szentlelke is egy misszionárius Lélek. Már a pünkösd is egy missziós esemény volt. De Jézus is megígérte, hogy majd eljön a Szentlélek, aki alkalmassá teszi őket arra, hogy tanúi legyenek. A Szentlélek elhív és elküld embereket, Jeruzsálemben kezdve, egészen Rómáig.

Hogyan válaszoljuk hát meg ezt? Mi hogyan tekintünk a küldetésünkre?

Azt mondod, hiszel Istenben. Nos, ő misszionárius Isten. Elkötelezted magad Jézus mellett? Nos, ő misszionárius Krisztus. Azt vallod, hogy megteltél Szentlélekkel. Nos, ő misszionárius Lélek. Lehetetlen kikerülni ezeket a dolgokat. A misszió a hiteles keresztyénség szerves része: a misszió nélküli keresztyénség nem keresztyénség többé. A misszió Isten, az Atya, Krisztus és a Szentlélek természetében gyökerezik."

-John Stott- Special Report, IFES, 2001/2.

1. A MEKDSZ és a (világ)misszió

Egy találós kérdés: mit jelent az, hogy MÖMM?

Megfejtés: Magyar Önkéntes Missziói Mozgalom. 1912-ben, a debreceni Nagyerdőn egy konferencia alkalmával hozta létre az akkori MEKDSZ tagok egy csoportja ezt a szövetséget, amelynek célja az volt, hogy „előmozdítsa a missziói gondolatot a diákság között”.

Az evangéliumi diákmozgalmak történetét tanulmányozva érdekes megfigyelni, hogy szinte mindig a (világ)misszió iránt ébredt új lelkesedés és elkötelezettség volt az, ami az első lökést adta a diákoknak, hogy összefogjanak, imádkozni kezdjenek Isten országának terjedéséért közel és távol, és felajánlják magukat erre a szolgálatra. És valóban: Istennek az az alapvető terve és célja népével, hogy rajtuk keresztül az egész világ megismerje Őt, megváltásban és áldásban részesüljön. Ezt az ígéretet kapta Ábrahám, ez volt Izráel népének, majd a fogságból visszatért maradéknak a küldetése; erről szólnak a Szolgáról, Jézusról szóló próféciák; ezt a megbízatást kapta a tizenkét apostol; és végül ez az Egyház küldetése.

„Ez az én szolgám, akit támogatok, az én választottam, akiben én gyönyörködöm. Lelkemmel ajándékoztam meg, törvényt hirdet a népeknek. A megrepedt nádszálat nem töri össze, a füstölgő mécsest nem oltja el. Nem alszik ki, és nem törik össze, míg a törvénynek érvényt nem szerez ezen a földön: tanítására várnak a szigetek.” (Ézs 42: 1-3)

„Erőt kaptok, amikor eljön hozzátok a Szentlélek, és tanúim lesztek Jeruzsálemben, egész Júdeában és Samáriában, sőt egészen a föld végső határáig.” (ApCsel 1:8)''

Az évszázadok alatt természetesen sokat változott a misszió módja, sőt, fogalma, célja. Ma már nem csak európai vagy amerikai keresztények Afrikában végzett térítési tevékenységét nevezhetjük missziónak. Ahogy mondani szokták, napjainkra a világ egyetlen nagy faluvá vált: egyrészt a tömegkommunikáció fejlődésével a hírek és képek nagyon gyorsan eljutnak a világ egyik részéből a másikba; másrészt annyira megnőtt a mobilitás, hogy a világ minden táján megtalálhatók a világ minden részéről jött emberek. A külmisszió tehát a küszöbeinken van: például egyre több külföldi diák tanul magyarországi felsőoktatási intézményekben. Száz évvel ezelőtt még lehettek „küldő” és „fogadó” nemzetek a külmisszióban, de mára ez a két kategória egyre jobban összeolvad. Aki küld, fogad is, és aki fogad, küld is: afrikai misszionáriusok evangelizálnak Nagy-Britanniában, és burmaiak Amerikában.

A missziói fogalom értelmezésében változás az is, hogy ha az egész Bibliára alapozzuk definíciónkat, akkor missziónak kell tekintenünk minden olyan törekvést, amivel Isten eredeti, teremtésbeli tervének megvalósulását segítjük elő ebben a világban: ha törődünk környezetünkkel, ha kiállunk a szegényeket és elnyomottakat sújtó igazságtalanság ellen, ha erősítjük a minden emberi társadalom alapsejtjét alkotó családokat, és sorolhatnánk még tovább.

Nagyon fontos tehát, hogy világos legyen számunkra, hogy mit is jelent a misszió: Isten üdvözítő tervének megvalósulásán fáradozni az egész világon. Ennek a definíciónak a részleteibe most nem mehetünk bele, de érdemes mélyebben is elgondolkodni ezen, foglalkozni ezzel a kérdéssel, már diákként is!

Ami a gyakorlatot illeti, egy dolog világos: Isten népének ma is szívén kell viselnie az egész világ sorsát, üdvösségét, áldását. Ezért szerepel a MEKDSZ céljai között, hogy „az ország különböző felsőoktatási intézményeiben tanuló hívő keresztyén diákok legyenek készek Isten világméretű missziójában való részvételre”. A mi „Jeruzsálemünk” nem más, mint közvetlen környezetünk, családunk, barátaink, az egyetem, az országunk. Itt kell elkezdenünk a missziói parancs megvalósítását. Érdeklődésünk azonban ennél tovább kell, hogy terjedjen, ha Isten szívével érzünk, az Ő gondolatai szerint gondolkozunk. „Júdeánk és Samáriánk” lehet a világ diáksága, a korban és érdeklődésben hozzánk közel állók, és nem szabad elfeledkeznünk a „föld végső határairól” sem: minden nép, nemzet és nyelv…(l. még V. fejezet)

1. Az IFES és a (világ)misszió

Különös kiváltságunk a MEKDSZ-ben, hogy egy világméretű szövetség, az IFES (International Fellowship of Evangelical Students—Nemzetközi Evangéliumi Keresztyén Diákszövetség) nagy családjának tagjai lehetünk. 1991 óta már hivatalos tagként részesülünk az IFES nyújtotta segítségben és előnyökben. Régiónkon (Észak-Közép-Európa) belül és kívül több országgal állunk szorosabb kapcsolatban: kölcsönösen részt veszünk egymás konferenciáin, és közös projekteken gondolkodunk.

Grúzia

Az IFES-tagság azonban felelősséggel is jár, nekünk is felelősséget kell éreznünk a világ diákságáért, a többi nemzeti mozgalomért! Ebből a megfontolásból döntött úgy a MEKDSZ vezetősége, hogy „visszafizet” valamit abból a sok adományból, amit annakidején a MEKDSZ újraindításakor Magyarország nyugatról (GB, USA, NL) kapott. Mivel a grúz diákszövetség beindításában részt vevő német házaspárral már volt személyes kapcsolata a munkatársaknak, és az IFES is támogatta az ötletet, kézenfekvő volt, hogy velük vegyük fel a kapcsolatot. Ezzel felvállaltuk azt, hogy minden országos diákkonferenciánk istentiszteleti adományát a grúz diákszövetségnek utaljuk át, hogy rendszeresen imádkozunk értük, és ha tudunk, más módon is segítsünk. Egyik szeniorunk például 2001-től pár évig egy IFES team keretében vesz részt az ottani diákszövetség munkájában. A 2000-es aschaffenburgi IFES Európai Diákkonferencián végre lehetőség nyílt arra is, hogy a magyar és grúz diákok találkozzanak egymással. Az egy estés programon kicsit bepillantást nyerhettünk egymás kultúrájába különböző ételek, játékok, táncok segítségével.

Szolgálati lehetőségek

Reményünk az, hogy többen is elgondolkodnak a Nemzetközi Diákszövetségben való szolgálatról. Addig is már mint diákkör is részt vehettek a világmisszióban:

• A Praise & Prayer (kéthavonta megjelenő) imalevél, Special Report újság segítségével mindig friss információk birtokában tudtok az IFES-ért, a többi IFES-tagországért imádkozni.

• Adakozás: lehetőség van arra, hogy közvetlenül az IFES-nek, vagy tagországoknak, IFES-munkásoknak juttassátok el adományotokat. Sok kicsi sokra megy.

• IFES Year Team:Európában és Eurázsiában már több éve működnek az IFES által szervezett Year Team-ek, melyeknek célja, hogy az adott nemzeti diákszövetség munkáját támogassa:A már létező szövetséget erősítve, azzal karöltve végezzék a diákmissziót külföldiés hazai diákok között. Úttörő munkát végeznek, vagyis új diákkörök, diákszövetségek beindításán fáradoznak.

Kik jelentkezhetnek? Olyan diákok, szeniorok, akik elkötelezett keresztyének, s fontosnak tartják a diákmissziót, tapasztalattal rendelkeznek a diákkörözés és misszió terén, s készek arra, hogy 1-3 évet erre a szolgálatra szánjanak egy idegen országban.

• IFES Summer Team: A Summer team-ek nyaranként Európa nagyvárosaiban szolgálnak: a különböző csereprogramok, nyelviskolák, InterRail utasok hostelei mind-mind kiváló lehetőséget teremtenek arra, hogy az IFES-team tagjai megismerkedjenek külföldi diákokkal, akik így turistaként, szünidőben, sokszor szívesebben meghallgatják őket, mint otthon…

• Innovista: Az Innovista az IFES egy úttörő mozgalma, melynek célja az, hogy Európa és Eurázsia (két IFES régió) diákmunkájához segítséget nyújtson. Meggyőződésük, hogy ahhoz, hogy elérjük a diákokat, az ő nyelvüket kell beszélnünk. Különböző csoportjaik (zenekar, színjátszó kör, médiacsoport) a kornak megfelelő, kreatív módon próbálják az örömüzenetet megfogalmazni, s tapasztalataikat, ötleteiket, látásukat különböző képzéseken adják át a diákszövetségek tagjainak.

Ezek a lehetőségek nyitva állnak minden MEKDSZ-es diák előtt is. Akik már részt vettek ilyen „akcióban”, elmondhatják, hogy rengeteg élménnyel, barátsággal, ön-és istenismerettel lettek gazdagabbak… A Függelékben megtaláljátok annak felsorolását, hogy 2002-ben mely európai, eurázsiai országokban voltak IFES team-ek, ill. Summer team-ek. A helyszínek évről-évre változnak, úgyhogy frissebb információért látogassatok el az IFES honlapjára (http://www.ifesworld.org).

Várjuk jelentkezéseteket!

3. Külföldi diákok közötti munka Magyarországon

Egyre több egyetemen, főiskolán tanulnak külföldi diákok, pl. az orvosi, zeneművészeti, természettudományi karokon. Talán nálatok is? Sokszor nem is tudunk róluk, nincs lehetőségünk találkozni velük, mert külön csoportban, külön órarend szerint tanulnak, és még csak nem is egy kollégiumban szállásolják el őket velünk. Mégis miért fontos a Magyarországon tanuló külföldi diákokkal is törődni?

• Mert lehet, hogy bennük a jövő Nigériájának elnökével, vagy Kína egyik híres professzorával állunk szemben…
• Mert otthonuktól távol különösen szükségünk van a megértésre, barátságra, segítségre. Amikor segítünk nekik, Jézus parancsát teljesítjük: „Szeresd felebarátodat, mint magadat!”
• Mert mi is sokat tanulhatunk tőlük; olyan tudásra tehetünk szert a világról, amire könyvekből sohasem!
• Mert sokszor olyan országokból jönnek, ahol nem hallhatnak Istenről és Jézus Krisztusról. Itt, Magyarországon hallhatnak tőlünk az Evangéliumról!
• Mert lehet, hogy már testvéreink Jézus Krisztusban, akiken keresztül Isten világméretű Egyházával találkozunk, és annak közösségét élvezhetjük, miközben segítünk nekik abban, hogy növekedjenek hitükben.

Hogyan teremtsünk kapcsolatot a külföldi diákokkal?

• A tanév elején nagyszerű lehetőség nyílik arra, hogy megismerkedjünk velük. Egy idegen országba érkeztek, egy idegen kultúrába, ahol még a nyelvet sem beszélik—mindez nagyon magányossá teszi őket. Diákkörötökkel megkönnyíthetitek számukra ezt az időszakot azzal, hogy különböző programokat szerveztek csak nekik. Például városnézést vagy ismerkedési estet sok játékkal vagy a magyar kultúráról, politikai, szociális stb. helyzetről szóló ismeretterjesztő estet.
• Tanév közben szervezhettek nemzetközi napot/estet, amikor egyes országok szokásaival, népzenéjével, ételeivel ismerkedhettek meg. Ennek megszervezésében, kivitelezésében maguktól a külföldi diákoktól is segítséget kérhettek.

• Magyar- és nyelvszakosoknak ragyogó lehetőség lehet a kapcsolatteremtésre, ha a nyári egyetemen segítőnek, esetleg nyelvtanárnak jelentkeznek. Ez mellesleg egy kis pénzkeresési lehetőség is.

A Magyarországon tanuló külföldi diákok közötti munka egyik formája lehet egy nemzetközi diákkör beindítása is. A tapasztalat azt mutatja, hogy a külföldi diákok szívesebben járnak egy nemzetközi diákkörbe—még akkor is, ha jól beszélnek magyarul, mert megértési nehézségek még akkor is felmerülhetnek egy magyar közösségben. A nemzetközi diákkörben viszont (szinte) mindenki azonos esélyekkel indul: a választott közös nyelv (általában az angol) egyiküknek sem anyanyelve.

Hogyan indítsuk be hát a diákkört? A legjobb, ha először hívő külföldi diákokat toborzunk, mert otthonuktól távol nekik is nagy szükségük van a közösségre—így elsődleges célunk az otthonteremtés legyen. Ők aztán később egy bázist alkothatnak a többi, még nem hívő külföldi diák felé az evangélizációban, lévén, hogy nekik sokkal több, természetes módon kialakult kapcsolatuk van a többi diákkal.

Hogyan építsünk ki barátságot a külföldi diákokkal?

• Valóban szeressük őket! Ennek legfontosabb jele, ha igazi barátságot kötünk velük. Ez azonban időt és energiát igényel, talán még többet, mint egy itthoni barátunkkal. Ezért inkább legyen csak egy-két, de nem felületes barátságunk; lehetőleg egyneműekkel, hogy félre ne értsék.

Pár ötlet, amivel ápolhatjuk ezt a kapcsolatot:

• gyakorlati segítségnyújtás (különösen Magyarországra érkezésük után)
• őszinte érdeklődés országuk, családjuk, kultúrájuk, gondolkodásuk iránt: meghallgatás, kérdésfeltevés, ahelyett, hogy állandóan mi beszélnénk…
• közös programok: bevásárlás, sport, mozi, országjárás
• magyar nyelv gyakorlása, segítség a tanulásban
• nyitott otthon, meghívás: Talán a legfontosabb. Nagyon hiányozhat nekik a családjuk… Különösen jól esik nekik és érdekli őket, ha egy ünnepet vagy családi eseményt ismerhetnek meg, élhetnek át velünk együtt. Fontos szerepe van ezen kívül a legtöbb kultúrában a közös étkezésnek. Ne felejtsünk el előre tájékozódni arról, hogy mit ehetnek, mit nem, ill. mit szeretnek!

A hittel kapcsolatban:

• Soha ne felejtsük el, hogy nemcsak szavainkkal, hanem elsősorban életünkkel teszünk bizonyságot!
• Ugyanakkor osszuk meg készségesen velük, hogy mit hiszünk, de úgy, hogy közben tiszteletben tartjuk az ő hitüket; nem támadjuk azt, hanem informálódunk róla, próbáljuk megérteni, hogy miről mit gondolnak. (A különböző vallások tanairól részletesen olvashatsz a http://www.apologia.hu weblapon.)
• Bizonyságtételünkben Jézus személye álljon a középpontban, hiszen őt a legtöbb kultúra/vallás nagy tiszteletben tartja. Kezdjük az Ő életével és tanításával, és azután tegyük világossá azt, hogy mit mondott magáról. Beszéljünk haláláról és feltámadásáról, és hogy hogyan nyerhetünk általa bűnbocsánatot és új életet. Mondjuk el személyes bizonyságtételünket, hogy mit jelent Ő a mi számunkra. Soha nem prédikáljunk, hanem legyen igazi adok-kapok a beszélgetésünk.
• Imádkozzunk sokat külföldi barátunkért, és kérjük a Szentlelket, hogy Ő nyissa meg a szívét és értelmét. A hit és a kereszténység iránt tanúsított érdeklődése vagy érdektelensége soha ne legyen barátságunk feltétele! Bízzunk, bízhatunk benne, hogy Isten tovább fog munkálkodni benne, miután hazament is!

Amennyiben részletesebben is érdekel az Innovista munkája, látogasd meg honlapjukat: http://www.innovista.co.uk

1939-ben a MEKDSZ lapjában, a Pro Christo-ban a következőket írta Hercegh Sándor A külmisszió és a német egyetemi hallgatók című beszámolójában: „Csonka a munkánk addig, amíg Budapesten, Pápán, Debrecenben, Sárospatakon, Pécsett és Szegeden nem akad 3-4 diákember, aki a külmisszió iránt érdeklődik. A külmisszió terén magyarságunknak még ezután kell elvégeznie Isten által kijelölt munkáját és feladatát.”

A háború és az azt követő 40 év lehetetlenné tette az akkori MEKDSZ-es generáció számára ennek a kijelölt feladatnak az elvégzését. Így talán a mai és következő generációkra vár ez az elvégzetlen munka?!

Ez a küldetéstudat a vágyunk, kívánságunk a mai MEKDSZ-szel kapcsolatban is. Hisszük: nem mindenkit hív el Isten arra, hogy Afrikában, Afganisztánban, Grúziában „hirdesse a törvényt a népeknek”. Itthon is szükség van olyan tanárokra, orvosokra, újságírókra, akik Krisztus evangéliuma szerint élnek, és azt hirdetik. Baj akkor van, ha senki sem vállalkozik arra, hogy—akár saját kényelmét is feladva—belevágjon valami újba, szokatlanba...

Hadd álljon itt végezetül egy ábra, ami a Máté 9:35-10:1 alapján azt ábrázolja, hogyan vehetünk részt gyakorlatban a misszióban. Az egymásba záródó nyilak lényege az, hogy a „látás”, a több imádság, az elküldésben valamilyen módon való részvétel, és az, hogy mi magunk is készek vagyunk elmenni—a szomszéd nénihez, vagy egy külföldi diáktársunkkal moziba—nem egy lezárt folyamatot, hanem egy állandó, dinamikus, egyre erősödő „életstílust” jelentenek.

(ábrát ld. régi kézikönyv)