Lectio Divina
Forrás: Mekdsz Ötlettár (www.mekdsz.hu/otlettar)
| (5 közbeeső változat nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| + | <font size=1>Itt vagy most: [[VagyOK|VagyOK]] >>> VagyOK BT</font><br> | ||
| + | '''Alpontok:''' [[VagyOK BT|Bibliodrámácska]] | '''Lectio Divina''' | [[Induktív bibliatanulmányozás]] | [[Képodráma]] | [[Evangelizációs Bibliatanulmányozás]] | ||
| + | ---- | ||
| + | |||
<font color="green">'''Lectio Divina''' </font> | <font color="green">'''Lectio Divina''' </font> | ||
| 4. sor: | 8. sor: | ||
'''Gyakorlat:''' Lényege, hogy egy kiválasztott bibliai részt nagyon lassan, többször egymás után olvasunk végig, engedve, hogy szinte mi is a szöveg részesei legyünk, imádságunkká váljon. (kiválaszthatunk valakit, hogy fennhangon ő olvassa fel az igerészt). Ezt követően elgondolkozunk azon, hogy fennállhat-e valamilyen kapcsolat a szöveg és saját életünk között. A kapcsolat lehet akár egy-egy szó, gondolat vagy érzés is, ami megérint. Közben természetesen újra meg újra visszatérhetünk a szöveghez. Ez a lassú mozgás a szövegtől az imádságig és vissza, egyfajta ritmussá alakul, ami Istenre figyelést és különleges kommunikációt eredményez. S ahogy Illés próféta is a fenti idézetben, mi is Isten jelenlétébe kerülünk: Krisztusban élünk, Isten lelke által „láthatjuk" az Atyát, anélkül, hogy valóságban látnánk. Ismerhetjük anélkül, hogy a valóságban ismernénk. Hallhatjuk Őt szavak nélkül: egy halk, szelíd hangra figyelve a lelkünk mélyéről. S ez az ami nem megy hit nélkül, mert a hit az a kapocs, ami egyesít bennünket az Atyával. | '''Gyakorlat:''' Lényege, hogy egy kiválasztott bibliai részt nagyon lassan, többször egymás után olvasunk végig, engedve, hogy szinte mi is a szöveg részesei legyünk, imádságunkká váljon. (kiválaszthatunk valakit, hogy fennhangon ő olvassa fel az igerészt). Ezt követően elgondolkozunk azon, hogy fennállhat-e valamilyen kapcsolat a szöveg és saját életünk között. A kapcsolat lehet akár egy-egy szó, gondolat vagy érzés is, ami megérint. Közben természetesen újra meg újra visszatérhetünk a szöveghez. Ez a lassú mozgás a szövegtől az imádságig és vissza, egyfajta ritmussá alakul, ami Istenre figyelést és különleges kommunikációt eredményez. S ahogy Illés próféta is a fenti idézetben, mi is Isten jelenlétébe kerülünk: Krisztusban élünk, Isten lelke által „láthatjuk" az Atyát, anélkül, hogy valóságban látnánk. Ismerhetjük anélkül, hogy a valóságban ismernénk. Hallhatjuk Őt szavak nélkül: egy halk, szelíd hangra figyelve a lelkünk mélyéről. S ez az ami nem megy hit nélkül, mert a hit az a kapocs, ami egyesít bennünket az Atyával. | ||
| + | |||
| + | |||
| + | [[VagyOK|Vissza: VagyOK]] | ||
| + | |||
| + | [[Evangelizációs ötletek és tapasztalatok|Vissza: Evangelizáció]] | ||
Aktuális változat
Itt vagy most: VagyOK >>> VagyOK BT
Alpontok: Bibliodrámácska | Lectio Divina | Induktív bibliatanulmányozás | Képodráma | Evangelizációs Bibliatanulmányozás
Lectio Divina
Az Ige hallgatása élő találkozássá lehet ebben az ősi és mindmáig érvényes gyakorlatban, melynek segítségével megtalálhatjuk a bibliai szövegben azt az eleven szót, amely cselekvésre szólít, irányt jelöl és életet alakít. Egy rövid időre nem cselekszünk, hogy a figyelemből befogadás, a befogadásból valódi cselekedet származzon.
Gyakorlat: Lényege, hogy egy kiválasztott bibliai részt nagyon lassan, többször egymás után olvasunk végig, engedve, hogy szinte mi is a szöveg részesei legyünk, imádságunkká váljon. (kiválaszthatunk valakit, hogy fennhangon ő olvassa fel az igerészt). Ezt követően elgondolkozunk azon, hogy fennállhat-e valamilyen kapcsolat a szöveg és saját életünk között. A kapcsolat lehet akár egy-egy szó, gondolat vagy érzés is, ami megérint. Közben természetesen újra meg újra visszatérhetünk a szöveghez. Ez a lassú mozgás a szövegtől az imádságig és vissza, egyfajta ritmussá alakul, ami Istenre figyelést és különleges kommunikációt eredményez. S ahogy Illés próféta is a fenti idézetben, mi is Isten jelenlétébe kerülünk: Krisztusban élünk, Isten lelke által „láthatjuk" az Atyát, anélkül, hogy valóságban látnánk. Ismerhetjük anélkül, hogy a valóságban ismernénk. Hallhatjuk Őt szavak nélkül: egy halk, szelíd hangra figyelve a lelkünk mélyéről. S ez az ami nem megy hit nélkül, mert a hit az a kapocs, ami egyesít bennünket az Atyával.
