A CÉLOK 1. SZ. MEGKÖZELÍTÉSE: célhierarchia fentről lefelé
Forrás: Mekdsz Ötlettár (www.mekdsz.hu/otlettar)
Közgázos tapasztalatok Már régebben is feltűnt, hogy a közgazdaságtanban, különösen a szervezet- és vezetéselméletben, illetve a kereszténységben rengeteg a közös dolog. Pl. az egész szervezetelmélet alapja a katolikus egyház felépítése, illetve keresztény vezetés néven nagyjából ugyanazt lehet olvasni, mint managementből, csak hozzátéve a „kegyes dolgokat”. Tavasszal szerveztük a 6. Keresztény Közgadász Konferenciát, ahol szó volt a pannonhalmi bencés apátság működéséről, szervezeti ábrájáról, na hát az egybevágott a mátrix-szervezetről tanultakkal, meg egy csomó vezetési alapelv, amire szép lassan a 20. századra rájöttek, benne foglaltatik a bencés regulában, ki tudja, mi óta. Valahogy így van ez a célokkal is, ezért az első megközelítését a célok témának szeretném tükörszerűen bemutatni, mert így talán könnyebben megmarad, tehát a management és a keresztény vezetés oldaláról:
Management
1. Küldetés (misszió) 2. Vízió 3. Stratégiai célok 4. Operatív célok
Keresztény vezetés (itt: MEKDSZ)
1. Küldetésnyilatkozat 2. „Látás” 3. Stratégiai célok 4. A diákkör féléves céljai
[szerkesztés]Management 1. Küldetés: "távoli cél, inkább alapelv, identitástudat megfogalmazása: „Mi a vállalat létezésének célja, milyen elvek és értékek alapján működik? Elkötelezettséget teremt a szervezet tagjai számára. Általában nem kapcsolódik konkrét időtávhoz."
2. Vízió: "A szervezet kívánatos jövőbeli állapota, pozíciója. Kapcsolódhat jövőbeli, konkrét időponthoz. Gyakran merész elképzeléseket tartalmaz, hogy ösztönözze a szervezet tagjait."
3. Lebontva: Stratégia, ez a célok fontossági sorrendje, mit hangsúlyozzunk jobban, stb.
4. Operatív tervezés – rövid távú tervek, melyek a stratégiai célokat lebontva jönnek létre.
[szerkesztés]Keresztény vezetés: (MEKDSZ) 1. Lám-lám, a MEKDSZ is a küldetéssel kezdi:)
"Küldetésnyilatkozatunk: A MEKDSZ célja az Evangélium eljuttatása a felsőoktatásban tanuló diákokhoz, amit felekezetközi öntevékeny diákkörökben, kreatívan és hitelesen, a kor kérdéseire, kihívásaira választ kereső módon kíván megvalósítani. Mindezzel ahhoz is szeretne hozzájárulni, hogy a keresztény diákok életük minden területén (szakma, gyülekezet, család) felelős hívő emberekké váljanak. A MEKDSZ abban látja Istentől kapott feladatát, hogy segítse a hívő keresztyén diákokat abban, hogy elérjék nem hívő évfolyamtársaikat, kihasználva a diákélet különböző kihívásait és lehetőségeit."
Összefoglalva: diákok a diákokért, öntevékenység, evangéliumiság, felekezetköziség, bibliatanulmányozás, imádság, evangélizáció, (világ)misszió
2. Vízió avagy "látás":
Egy kis elmélet
A látás a vezetés kulcsa, világos elhívás, ami fenntartja a céltudatos erőfeszítést, akár évről évre is. Péld. 29: 18. Def: "A látás olyan jövőkép, ami szenvedélyre gyújt" => van-e jövőképed a DK-ről? Van-e benned olyan vágy, kép, amiért szenvedéllyel égsz? A MEKDSZ látása: tkp. a 3 fő MEKDSZ-cél
"A Diákszövetség célja, hogy az ország különböző felsőoktatási intézményeiben tanuló hívő keresztyén diákok:
Ismereteik bővülésével párhuzamosan növekedjenek Isten megismerésében, Jézus Krisztussal való személyes kapcsolatuk mélyüljön el a Biblia tanulmányozása, az imádság és a közösség gyakorlása által, a diákélet sajátos kérdéseiben ismerjék fel, alkalmazzák és nyíltan képviseljék a bibliai alapelveket. Szánják oda életüket az Evangélium üzenetének nem hívő társaikkal való megosztására, hogy őket a Jézus Krisztusban való hitre és az Ő szolgálatára megnyerjék. Legyenek készek Isten világméretű missziójában való részvételre" A diákkörben megvitathatjuk: Mennyiben érezzük magunkénak ezeket a célokat a diákkörünkre nézve? Mit tettünk, tehetnénk a megvalósulásukért? Az sem baj, ha vita kerekedik, hiszen sokszor jó viták során tisztázódnak leginkább az elképzelések, a célok!
3. Mindez lebontva a stratégia: az odavezető út, ezt pedig a célok jelölik ki:
a konkrét diákköri tervezői munka a fő MEKDSZ-célok elérésére hogyan is törekszünk, a fő célok közül mire fektessünk hangsúlyt, milyen sorrendben törekedjünk a megvalósításukra ahhoz, hogy a többi is teljesülhessen. Pl: mikor milyen evangélizációs stratégiát kövessen a diákkör. (direkt módszerek, vagy csak tagok élete, esetleg nem is kell, hanem a tagok összeszokására, megismerkedésére helyezzük a hangsúlyt) Nálunk a közösségépítésre kellett a hangsúlyt helyezni. Lehet, hogy nálatok óriási evangélizációra van szükség. Vagy elmélyült Bibliatanulmányozásra. Vagy mindegyiket lehet egyszerre. [szerkesztés]Ahogy mi láttuk (KKDK) Mondanom sem kell, hogy nekünk nem volt ilyen stratégiánk. Egyszerűen megkaptuk a Gyura Gábor-féle örökséget, egy szuperül működő, tökéletes Dk-t, rengeteg színvonalas programmal. Egyszerűen ennek a képnek akartunk megfelelni, ennek nyomába érni. Ez nem elég. Nem is sikerült. Pedig számtalan programot csináltunk. Csak egy pl: K&H-s előadás, 150 ember, fantasztikus evangélizáviós lehetőség, jó is volt, hiszem is, hogy Isten nagyon megáldotta, de mégis…valami nagyon hiányzott. Csak mi csináltuk hárman, senki nem érezte a magáénak, nem volt igazi koncepció, cél, hogy hova tartunk, és ebben kinek milyen szerepe van. Csak egy programterv volt, egy szolgáltatáshalmaz. Az emberek bejöttek, végignézték, végigélték, de nem vált a részükké. Kiszolgáltuk őket, ők pedig kényelmesen elfogadták. Miért nem volt meg az Isten vezetése? Ez nem egy különleges, szent kifejezés, vagy valami hatalmas, eget rengető felismerés. Ehhez csak annyi kell, hogy figyelünk Istenre. A magam részéről tudom, hogy azonnal belevetettem magam az előttem álló feladatokba, azok szépen el is borítottak. Nem értem rá imádkozni, hiszen mindig az volt a hozzáállásom ,hogy OK, ezt még megcsinálom /elintézem /megszervezem, aztán, ha kész vagyok, ha ráérek, majd pihenek, és imádkozom. Na, ez sose jött el. [szerkesztés]Ami változott bennünk Aztán a 2. félévtől rájöttünk, hogy változtatnunk kell a hozzáállásunkon, félretettük a valós és vélt külső-belső elvárásokat, és imádkoztunk. Innentől vált egyébként rendszeressé az, hogy hetente adott időpontban a vezetők, és lelkes szilászunk, Szili Orsi, összejöttünk imádkozni, megbeszéléseket tartani. És egyből rájöttünk, mit szeretnénk, egészen egyszerű, nevetségesen egyszerű: nem egy programgyárat szeretnénk, hanem egy jó közösséget. Egy olyan helyet, ahol az emberek tényleg ismerik egymást, megosztják az életüket, problémáikat, stb. És ennek megfelelően alakítottuk aztán a DK életét. Sokkal kevesebb programot szerveztünk, alig volt előadás, viszont volt egy csomó alkalom, amikor önismereti, meg őszinteségi, megnyílós játékokat csináltunk, kirándultunk, partiztunk, stb. Nekünk akkor, ott erre volt szükségünk. Lehet, hogy a te DK-ben egész más látás kell. Lehet, hogy nálatok óriási evangélizációra van szükség. Vagy elmélyült Bibliatanulmányozásra. Nem tudom. 4. A diákkör féléves céljai:
Gyakorlatilag a féléves program összeállítása, pl. milyen típusú előadások legyenek, a kiscsoportos Bibliatanulmányozások elmélyítése, a kiscsoportok vezetőinek összefogása, kapcsolattartás az egyetemmel, hatékony hirdetés, élő dicsőítés, stb. A féléves tervek kialakítása során fontos alapelvek:
mindenki számára világos legyen, kinek mi a feladata, miért vállalt felelősséget; az újakat is bevonjátok, és ők is megtalálják a helyüket; a feladat átadásakor világosak legyenek a tennivalók, és könnyebb legyen megosztani a tapasztalatokat. Kulcsmondat: NEM AZ A KÉRDÉS, HOGY HÁNY ÓRÁT DOLGOZOL, HANEM AZ, HOGY HÁNY EMBERT VONTÁL BE A MUNKÁBA ÉS SEGÍTETTÉL A NÖVEKEDÉSBEN.
