A CÉLOK 1. SZ. MEGKÖZELÍTÉSE: célhierarchia fentről lefelé

Forrás: Mekdsz Ötlettár (www.mekdsz.hu/otlettar)

Aktuális változat

Itt vagy most: VIP rovat >>> I have a dream

Alpontok: Bevezetés | A CÉLOK 1. SZ. MEGKÖZELÍTÉSE: célhierarchia fentről lefelé | A CÉLOK 2. SZ. MEGKÖZELÍTÉSE: cél = probléma*(-1) avagy célhierarchia lentről felfelé

Közgázos tapasztalatok

Már régebben is feltűnt, hogy a közgazdaságtanban, különösen a szervezet- és vezetéselméletben, illetve a kereszténységben rengeteg a közös dolog. Pl. az egész szervezetelmélet alapja a katolikus egyház felépítése, illetve keresztény vezetés néven nagyjából ugyanazt lehet olvasni, mint managementből, csak hozzátéve a „kegyes dolgokat”. Tavasszal szerveztük a 6. Keresztény Közgadász Konferenciát, ahol szó volt a pannonhalmi bencés apátság működéséről, szervezeti ábrájáról, na hát az egybevágott a mátrix-szervezetről tanultakkal, meg egy csomó vezetési alapelv, amire szép lassan a 20. századra rájöttek, benne foglaltatik a bencés regulában, ki tudja, mi óta. Valahogy így van ez a célokkal is, ezért az első megközelítését a célok témának szeretném tükörszerűen bemutatni, mert így talán könnyebben megmarad, tehát a management és a keresztény vezetés oldaláról:

Management

1. Küldetés: "távoli cél, inkább alapelv, identitástudat megfogalmazása: „Mi a vállalat létezésének célja, milyen elvek és értékek alapján működik? Elkötelezettséget teremt a szervezet tagjai számára. Általában nem kapcsolódik konkrét időtávhoz."

2. Vízió: "A szervezet kívánatos jövőbeli állapota, pozíciója. Kapcsolódhat jövőbeli, konkrét időponthoz. Gyakran merész elképzeléseket tartalmaz, hogy ösztönözze a szervezet tagjait."

3. Lebontva: Stratégia, ez a célok fontossági sorrendje, mit hangsúlyozzunk jobban, stb.

4. Operatív tervezés – rövid távú tervek, melyek a stratégiai célokat lebontva jönnek létre.

Keresztény vezetés: (MEKDSZ)

1. Lám-lám, a MEKDSZ is a küldetéssel kezdi:)

"Küldetésnyilatkozatunk: A MEKDSZ célja az Evangélium eljuttatása a felsőoktatásban tanuló diákokhoz, amit felekezetközi öntevékeny diákkörökben, kreatívan és hitelesen, a kor kérdéseire, kihívásaira választ kereső módon kíván megvalósítani. Mindezzel ahhoz is szeretne hozzájárulni, hogy a keresztény diákok életük minden területén (szakma, gyülekezet, család) felelős hívő emberekké váljanak. A MEKDSZ abban látja Istentől kapott feladatát, hogy segítse a hívő keresztyén diákokat abban, hogy elérjék nem hívő évfolyamtársaikat, kihasználva a diákélet különböző kihívásait és lehetőségeit."

Összefoglalva: diákok a diákokért, öntevékenység, evangéliumiság, felekezetköziség, bibliatanulmányozás, imádság, evangélizáció, (világ)misszió

2. Vízió avagy "látás":

Egy kis elmélet

• A látás a vezetés kulcsa, világos elhívás, ami fenntartja a céltudatos erőfeszítést, akár évről évre is.
• Péld. 29: 18.
• Def: "A látás olyan jövőkép, ami szenvedélyre gyújt" => van-e jövőképed a DK-ről? Van-e benned olyan vágy, kép, amiért szenvedéllyel égsz?

A MEKDSZ látása: tkp. a 3 fő MEKDSZ-cél

"A Diákszövetség célja, hogy az ország különböző felsőoktatási intézményeiben tanuló hívő keresztyén diákok:

• Ismereteik bővülésével párhuzamosan növekedjenek Isten megismerésében, Jézus Krisztussal való személyes kapcsolatuk mélyüljön el a Biblia tanulmányozása, az imádság és a közösség gyakorlása által, a diákélet sajátos kérdéseiben ismerjék fel, alkalmazzák és nyíltan képviseljék a bibliai alapelveket.
• Szánják oda életüket az Evangélium üzenetének nem hívő társaikkal való megosztására, hogy őket a Jézus Krisztusban való hitre és az Ő szolgálatára megnyerjék.
• Legyenek készek Isten világméretű missziójában való részvételre"

A diákkörben megvitathatjuk: Mennyiben érezzük magunkénak ezeket a célokat a diákkörünkre nézve? Mit tettünk, tehetnénk a megvalósulásukért? Az sem baj, ha vita kerekedik, hiszen sokszor jó viták során tisztázódnak leginkább az elképzelések, a célok!

3. Mindez lebontva a stratégia: az odavezető út, ezt pedig a célok jelölik ki:

• a konkrét diákköri tervezői munka
• a fő MEKDSZ-célok elérésére hogyan is törekszünk, a fő célok közül mire fektessünk hangsúlyt, milyen sorrendben törekedjünk a megvalósításukra ahhoz, hogy a többi is teljesülhessen.
• Pl: mikor milyen evangélizációs stratégiát kövessen a diákkör. (direkt módszerek, vagy csak tagok élete, esetleg nem is kell, hanem a tagok összeszokására, megismerkedésére helyezzük a hangsúlyt)
• Nálunk a közösségépítésre kellett a hangsúlyt helyezni.
• Lehet, hogy nálatok óriási evangélizációra van szükség. Vagy elmélyült Bibliatanulmányozásra. Vagy mindegyiket lehet egyszerre.

Ahogy mi láttuk (KKDK)

• Mondanom sem kell, hogy nekünk nem volt ilyen stratégiánk. Egyszerűen megkaptuk a Gyura Gábor-féle örökséget, egy szuperül működő, tökéletes Dk-t, rengeteg színvonalas programmal. Egyszerűen ennek a képnek akartunk megfelelni, ennek nyomába érni. Ez nem elég. Nem is sikerült. Pedig számtalan programot csináltunk. Csak egy pl: K&H-s előadás, 150 ember, fantasztikus evangélizáviós lehetőség, jó is volt, hiszem is, hogy Isten nagyon megáldotta, de mégis…valami nagyon hiányzott. Csak mi csináltuk hárman, senki nem érezte a magáénak, nem volt igazi koncepció, cél, hogy hova tartunk, és ebben kinek milyen szerepe van. Csak egy programterv volt, egy szolgáltatáshalmaz. Az emberek bejöttek, végignézték, végigélték, de nem vált a részükké. Kiszolgáltuk őket, ők pedig kényelmesen elfogadták.
• Miért nem volt meg az Isten vezetése? Ez nem egy különleges, szent kifejezés, vagy valami hatalmas, eget rengető felismerés. Ehhez csak annyi kell, hogy figyelünk Istenre. A magam részéről tudom, hogy azonnal belevetettem magam az előttem álló feladatokba, azok szépen el is borítottak. Nem értem rá imádkozni, hiszen mindig az volt a hozzáállásom ,hogy OK, ezt még megcsinálom /elintézem /megszervezem, aztán, ha kész vagyok, ha ráérek, majd pihenek, és imádkozom. Na, ez sose jött el.

Ami változott bennünk

• Aztán a 2. félévtől rájöttünk, hogy változtatnunk kell a hozzáállásunkon, félretettük a valós és vélt külső-belső elvárásokat, és imádkoztunk. Innentől vált egyébként rendszeressé az, hogy hetente adott időpontban a vezetők, és lelkes szilászunk, Szili Orsi, összejöttünk imádkozni, megbeszéléseket tartani. És egyből rájöttünk, mit szeretnénk, egészen egyszerű, nevetségesen egyszerű: nem egy programgyárat szeretnénk, hanem egy jó közösséget. Egy olyan helyet, ahol az emberek tényleg ismerik egymást, megosztják az életüket, problémáikat, stb. És ennek megfelelően alakítottuk aztán a DK életét. Sokkal kevesebb programot szerveztünk, alig volt előadás, viszont volt egy csomó alkalom, amikor önismereti, meg őszinteségi, megnyílós játékokat csináltunk, kirándultunk, partiztunk, stb. Nekünk akkor, ott erre volt szükségünk. Lehet, hogy a te DK-ben egész más látás kell. Lehet, hogy nálatok óriási evangélizációra van szükség. Vagy elmélyült Bibliatanulmányozásra. Nem tudom.

4. A diákkör féléves céljai:

Gyakorlatilag a féléves program összeállítása, pl. milyen típusú előadások legyenek, a kiscsoportos Bibliatanulmányozások elmélyítése, a kiscsoportok vezetőinek összefogása, kapcsolattartás az egyetemmel, hatékony hirdetés, élő dicsőítés, stb. A féléves tervek kialakítása során fontos alapelvek:

• mindenki számára világos legyen, kinek mi a feladata, miért vállalt felelősséget;
• az újakat is bevonjátok, és ők is megtalálják a helyüket;
• a feladat átadásakor világosak legyenek a tennivalók, és könnyebb legyen megosztani a tapasztalatokat.

Kulcsmondat: NEM AZ A KÉRDÉS, HOGY HÁNY ÓRÁT DOLGOZOL, HANEM AZ, HOGY HÁNY EMBERT VONTÁL BE A MUNKÁBA ÉS SEGÍTETTÉL A NÖVEKEDÉSBEN.

Zsuzsi

vissza