A benevolenciától az interrogációs blokkig
Forrás: Mekdsz Ötlettár (www.mekdsz.hu/otlettar)
| 1. sor: | 1. sor: | ||
Lehet, hogy a címből nem mindenki számára egyértelmű, de az alábbiakban az előadás tagolásáról lesz szó, mivel fontosnak tartjuk mondanivalónk logikus felépítését, rendszerezését – Pázmány Péter után szabadon… | Lehet, hogy a címből nem mindenki számára egyértelmű, de az alábbiakban az előadás tagolásáról lesz szó, mivel fontosnak tartjuk mondanivalónk logikus felépítését, rendszerezését – Pázmány Péter után szabadon… | ||
| - | A régi római retorikában a benevolencia a beszéd bevezető része, melyben a rétor felkelti a hallgatóság érdeklődését és elnyeri jóindulatát. Mi is úgy gondoljuk, hogy az előadás elején érdemes egy-két megnyerő szót intézni a diákkörösökhöz, így aztán könnyebb lesz kenyérre kenni őket | + | A régi római retorikában a benevolencia a beszéd bevezető része, melyben a rétor felkelti a hallgatóság érdeklődését és elnyeri jóindulatát. Mi is úgy gondoljuk, hogy az előadás elején érdemes egy-két megnyerő szót intézni a diákkörösökhöz, így aztán könnyebb lesz kenyérre kenni őket :). Ezek után kezdjünk csak bele az érdemi rész kifejtésébe, amin keresztül eljutunk az interrogációhoz, azaz a kérdezz-felelek részhez. |
Segítségképpen bemutatunk egy tipikus előadásvázat. | Segítségképpen bemutatunk egy tipikus előadásvázat. | ||
| - | *Benevolencia (gy. k. Bevezetés | + | *'''Benevolencia''' (gy. k. '''Bevezetés''' :-) ): Célja a hallgatóság figyelmének felkeltése, a fő mondanivalónk előkészítése, akár egy-két lényeges pont felvillantásával, akár provokatív ellentétek bedobásával. Ne legyen se túl rövid, se túl hosszú! Fontosabb elemei a téma és cél megjelölése, valamint az időkeretek ismertetése. |
Már az előadás elején tisztázzuk, hogy az előadás alatt is, vagy csak a végén számítunk a kérdéseikre, véleményükre, reakcióikra! | Már az előadás elején tisztázzuk, hogy az előadás alatt is, vagy csak a végén számítunk a kérdéseikre, véleményükre, reakcióikra! | ||
*Tárgyalás: Figyeljünk arra, hogy mindig a fő gondolatra összpontosítsunk. Mondanivalónkat érdemes a tárgyalás részen belül is tagolni, a kitalált logikánk mentén. A meggyőzés történhet érvekkel és érzelmekkel. Fontos, hogy az érvelésnek meg kell előznie a megindítást, vagyis előbb az érvek aztán az érzelmek. Az érvek sorát a gyengébbekkel kezdjük, és a végére hagyjuk a legerősebbet. | *Tárgyalás: Figyeljünk arra, hogy mindig a fő gondolatra összpontosítsunk. Mondanivalónkat érdemes a tárgyalás részen belül is tagolni, a kitalált logikánk mentén. A meggyőzés történhet érvekkel és érzelmekkel. Fontos, hogy az érvelésnek meg kell előznie a megindítást, vagyis előbb az érvek aztán az érzelmek. Az érvek sorát a gyengébbekkel kezdjük, és a végére hagyjuk a legerősebbet. | ||
2006. szeptember 17., 21:15 változat
Lehet, hogy a címből nem mindenki számára egyértelmű, de az alábbiakban az előadás tagolásáról lesz szó, mivel fontosnak tartjuk mondanivalónk logikus felépítését, rendszerezését – Pázmány Péter után szabadon…
A régi római retorikában a benevolencia a beszéd bevezető része, melyben a rétor felkelti a hallgatóság érdeklődését és elnyeri jóindulatát. Mi is úgy gondoljuk, hogy az előadás elején érdemes egy-két megnyerő szót intézni a diákkörösökhöz, így aztán könnyebb lesz kenyérre kenni őket :). Ezek után kezdjünk csak bele az érdemi rész kifejtésébe, amin keresztül eljutunk az interrogációhoz, azaz a kérdezz-felelek részhez.
Segítségképpen bemutatunk egy tipikus előadásvázat.
- Benevolencia (gy. k. Bevezetés :-) ): Célja a hallgatóság figyelmének felkeltése, a fő mondanivalónk előkészítése, akár egy-két lényeges pont felvillantásával, akár provokatív ellentétek bedobásával. Ne legyen se túl rövid, se túl hosszú! Fontosabb elemei a téma és cél megjelölése, valamint az időkeretek ismertetése.
Már az előadás elején tisztázzuk, hogy az előadás alatt is, vagy csak a végén számítunk a kérdéseikre, véleményükre, reakcióikra!
- Tárgyalás: Figyeljünk arra, hogy mindig a fő gondolatra összpontosítsunk. Mondanivalónkat érdemes a tárgyalás részen belül is tagolni, a kitalált logikánk mentén. A meggyőzés történhet érvekkel és érzelmekkel. Fontos, hogy az érvelésnek meg kell előznie a megindítást, vagyis előbb az érvek aztán az érzelmek. Az érvek sorát a gyengébbekkel kezdjük, és a végére hagyjuk a legerősebbet.
- Befejezés, összefoglalás: Tartalmazza a beszéd főbb pontjainak a megismétlését, és nem foglal magában új gondolatot. A lezárás során ajánljuk még egyszer a hallgatóság figyelmébe a következtetéseinket, és említsünk meg lehetséges továbbgondolási lehetőségeket, megoldási módokat.
- Interrogáció (gy. k. Kérdésblokk J )
Mutassunk érdeklődést a kérdések iránt! Türelemmel hallgassuk végig a kérdezőt! „A szeretet türelmes.” /1Kor.13, 4/ Ne szóljuk le a kérdezőt, vagy a kérdést, hiszen nem célunk elbátortalanítani a hallgatóságot, és egy „rossz” kérdés rávilágíthat arra, hogy nem voltunk elég világosak. Ha viszont egy kérdést különösen hasznosnak találsz, fejezd ki elismerésed! Ha a kérdést esetleg nem hallotta mindenki, hangosan ismételjük meg! Ha nem vagy biztos abban, hogy jól értetted a kérdést, ne félj attól, hogy visszakérdezz! A provokatív kérdésekre is légy nyitott - akár tovább is lendíthetik a gondolataidat. Ne szégyelljük, ha nem, vagy csak részben tudunk válaszolni a kérdésre – ajánljunk fel forrásokat (pl. könyv, cikk, link..) a témában Ha úgy érzékeljük, a hallgatóság nagy része már inkább az este informális részét választaná J, vagy lejárt a rendelkezésre álló időnk, zárjuk le a kérdésblokkot, és köszönjük meg a kérdéseket, hozzászólásokat!
