Kézikönyv Tizedik fejezet

Forrás: Mekdsz Ötlettár (www.mekdsz.hu/otlettar)

Aktuális változat

Itt vagy most: Mekdsz kézikönyv >>> 10. fejezet

1. A MEKDSZ a gyülekezetek kinyújtott karja

Diákként (is) általában több a feladatunk, mint amennyi időnk van azokat elvégezni. Ezért alaposan meg kell fontolnunk, hogy mire áldozunk időt és energiát. Sokan úgy vélik, hogy Isten szolgálatát csak a gyülekezeti munka jelenti. Azt azonban nem szabad szem elől téveszteni, hogy a gyülekezeteken kívül működő, különböző rétegmissziók (amelyek a társadalom különböző rétegeit szólítják meg, pl. gyerekeket, középiskolásokat, nőket, fogyatékosokat stb.) ugyanúgy Isten országát építik, mint a gyülekezeti szolgálatok. A jelenlegi társadalmi helyzet és az egyházaktól való elidegenedés nagyon is fontossá teszi az egyházakon kívüli, de értük végzett munkát. Az evangélium hirdetése az egyetemistáknak, főiskolásoknak lehetőség különleges, mert talán ebben a korban a legnyitottabbak. Másrészt közülük kerülnek ki a jövő vezetői, akik, bár nem számítanak jobban, mint azok, akik nem vezetők, de a munkájukból kifolyólag több emberre hatással lehetnek (pl. Pál apostol nem azért hirdette a nagyvárosokban az evangéliumot, mert az ottani emberek esetleg magasabbrendűek lettek volna, hanem azért, mert a városok stratégiailag fontosabbak voltak, több ember megfordult ott, így Pálon keresztül az evangélium többekhez eljuthatott.). A gyülekezetek nem tudnak megfelelő kapacitással jelen lenni a felsőoktatási intézményekben, ezért ezeken a helyeken a MEKDSZ lehet a gyülekezetek kinyújtott karja, hiszen diákjaink természetes közegükben, az egyetemen, főiskolán hirdethetik az evangéliumot. A gyülekezeteken kívüli missziók a gyülekezeti háttérre támaszkodva végzik munkájukat. Nekünk is szükségünk van arra, hogy a gyülekezetek figyelemmel kísérjék és támogassák szolgálatunkat.

A MEKDSZ felekezetközisége

A MEKDSZ felekezetközi diákszervezet (l. II. fejezet 4.), s ezt megalakulásunk óta szem előtt tartjuk: igyekszünk minden gyülekezettel jó kapcsolatot kialakítani, és bármely felekezethez tartozó diák otthonra találhat a diákkörben. A felekezetköziségből azonban adódhatnak nehézségek is. Elképzelhető, hogy néhány gyülekezet inkább szimpatizál a felekezetén belüli szervezetekkel, inkább azok munkáját akarja támogatni, és talán aggódva figyeli, hogy fiataljai egyetemre, főiskolára kerülve milyen vegyes társaságba keveredtek, ill. hogy néha el-elmaradoznak a gyülekezetből.

Miért fontos a gyülekezet? Miért fontos a diákmisszió? Miben segíthetünk mi, hogy ne legyen feszültség a gyülekezetünk/felekezetünk és a MEKDSZ között?

A diákszövetség számára nélkülözhetetlen a hívő diákok részvétele a misszióban, őket „kérjük kölcsön" a gyülekezetektől. Ez sok esetben fájdalmas, mert nincs felesleges ember a gyülekezetben. De közös küldetésünk fontos része az, hogy az egyházon kívüli világban hirdessük az evangéliumot. A MEKDSZ-munka során—néha nehezen, de izgalmasan— Isten formál minket. Sok dologra tanít meg a diákévek alatt (bibliatanulmányozás, evangélizációk megtervezése és megszervezése, kapcsolatépítés más felekezetűekkel, csapatmunka stb.), fokozatosan aktív és felelős keresztény emberré tehet. Ez a tudás 2-3, esetleg 4-5 évig a MEKDSZ-t szolgálja és segíti, de utána egy életen át a gyülekezetet (pl. ”gatyába rázhatjuk” az ifit, később elöljárók lehetünk).

Ha Isten megtérést ad embereknek a MEKDSZ-en keresztül, akkor gyülekezetet kell keresniük, hiszen a MEKDSZ nem gyülekezet, és nem is akar az lenni. Fontosnak tartjuk, hogy a diákok bekapcsolódjanak egy gyülekezet életébe, és bátorítjuk is őket erre, hiszen látjuk a Bibliában, hogy Isten helyi gyülekezetekből építi fel Krisztus Testét, az Egyházat. A diákkörben segíthetünk gyülekezetet találni annak, akinek még nincs. Jó, ha vele keresünk. Természetesen, bemutathatjuk neki a saját közösségünket (mint ahogy a többi diákkörös is), de ne akarjuk mindenáron, hogy a miénket válassza.

2. A kapcsolat a gyakorlatban

Sokan az egyetemi, főiskolai éveik idejére elkerülnek otthonról, lazul a kapcsolatuk az otthoni gyülekezetükkel, valakinek viszont mindkét helyen intenzíven jelen kell(ene) lennie. Hogyan lehet összehangolni a MEKDSZ munkáját és a gyülekezetek szolgálatát? Fontos, hogy a diákszövetség kapcsolata a gyülekezetekkel személyes kapcsolatokon alapuljon. Tehát olyan embereken, akik mindkettőt fontosnak tartják. De mit kell mérlegelnünk, ha a gyülekezet és a diákszervezet életében is részt szeretnénk venni? Mindenekelőtt azt, hogy a MEKDSZ miatt néha lemaradunk egy-egy gyülekezeti programról. És ebből csak akkor nem lesz konfliktus (bennünk és körülöttünk), ha nem tekintjük abszolút függetlennek a kettőt, és pl. a közösségünkben elmeséljük, hogy hova is járunk és miért.

Mit adhatunk mi?

• A legközvetlenebb tájékoztatást mi, MEKDSZ-es gyülekezeti tagok adhatjuk a diákmisszióról a gyülekezeteknek. Az ilyen információk hitelesek és személyes jellegűek, ezáltal a gyülekezet közelebb érezheti magához az egyetemi és főiskolai diákvilágot. Ha a gyülekezetünkben, ill. az ifin rendszeresen beszámolunk a diákkör életéről és elvisszük a diákszervezet hírleveleit, akkor ez erősítheti a MEKDSZ és a gyülekezetek kapcsolatát: szélesíti a gyülekezeti tagok látókörét, és talán könnyebben elfogadják, hogy kevesebb időnk jut a gyülekezeti szolgálatra az egyetemi, főiskolai évek alatt.
• Akár a diákkörünkbe vagy a MEKDSZ-napra is invitálhatjuk a fiatalabbakat, idősebbeket.
• Segítség lehet a gyülekezet végzős középiskolásainak, ha megadjuk nekik leendő iskolájuk MEKDSZ-körének elérhetőségét.
• Egy másik lehetőség, hogy a gyülekezet meghívja a MEKDSZ-t, hogy mutassa be önmagát és munkáját. A bemutatkozás megszervezésében a kezdő mozzanat a MEKDSZ-es gyülekezeti tagé, aki a meghívás ötletét felveti a gyülekezetben.

Mit adhatnak a gyülekezetek?

• A gyülekezetek azon kívül, hogy munkásokat küldenek az aratásba, úgy is részt vehetnek a diákmisszióban, hogy imádkoznak érte. Időnként szüksége van a MEKDSZ-nek teremre, előadókra, adományokra, de imádságra állandóan.
• Emellett törekedni kell arra, hogy mindenféle támogatás rendszeres és kiszámítható legyen. Az adományozás egy lehetséges módja, ha valaki a személyi jövedelemadója 1%-át felajánlja a diákszövetségnek, mint közhasznú szervezetnek (ha a közösségünk vezetői megengedik, ezt valamilyen formában kihirdethetjük), de a MEKDSZ gyülekezeteknek írt levele (l. Melléklet) további lehetőségeket is tartalmaz.

Ha az információáramlás kölcsönös—azaz a MEKDSZ is ismeri a gyülekezetet (pl. meghívások alapján)—, akkor esetenként a diákszervezet is tud segíteni a gyülekezeti tagoknak, ill. a vezetőknek úgy, hogy egy-egy nekik szervezett konferenciára meghívja őket (pl. az IFES lelkészkonferenciáira). Ha szeretnétek, hogy a gyülekezetetek tagjai részt vegyenek egy MEKDSZ-rendezvényen, akkor kérhettek hivatalos meghívót az irodában, ill. ha a program nyitott (pl. MEKDSZ-nap), nyugodtan hívjátok el őket akár ti magatok.

A kapcsolattartás olyan feladat, amely nem vesz el sok időt, viszont nagy szükség van rá. Gyülekezeti kapcsolatok nélkül elszigetelődhetünk azoktól, akiknek vagy akikért dolgozunk, a gyülekezetek pedig bizalmatlanná válhatnak a MEKDSZ felé, ha nem ismerik, csak azt látják, hogy diákjaik más felekezetű diákokkal járnak egy bibliakörbe. Aki hajlandó rendszeresen kevés időt arra szánni, hogy erősítse ezeket a kötelékeket, nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a hívők felfedezzék és megéljék testvériségüket, erejükkel pedig egymás szolgálatát is segítsék.