Kézikönyv nyolcadik fejezet

Forrás: Mekdsz Ötlettár (www.mekdsz.hu/otlettar)

2006. április 24., 18:07 változat (szerkesztés) Nagyzsuzsi (Vita | Szerkesztései) ← Előző változtatások		2006. április 24., 18:08 változat (szerkesztés) (visszavonás) Nagyzsuzsi (Vita | Szerkesztései) Következő változtatások →
51. sor:		51. sor:
	• '''Grúzia'''		• '''Grúzia'''
		+	Az IFES-tagság azonban felelősséggel is jár, nekünk is felelősséget kell éreznünk a világ diákságáért, a többi nemzeti mozgalomért! Ebből a megfontolásból döntött úgy a MEKDSZ vezetősége, hogy „visszafizet” valamit abból a sok adományból, amit annakidején a MEKDSZ újraindításakor Magyarország nyugatról (GB, USA, NL) kapott. Mivel a grúz diákszövetség beindításában részt vevő német házaspárral már volt személyes kapcsolata a munkatársaknak, és az IFES is támogatta az ötletet, kézenfekvő volt, hogy velük vegyük fel a kapcsolatot. Ezzel felvállaltuk azt, hogy minden országos diákkonferenciánk istentiszteleti adományát a grúz diákszövetségnek utaljuk át, hogy rendszeresen imádkozunk értük, és ha tudunk, más módon is segítsünk. Egyik szeniorunk például 2001-től pár évig egy IFES team keretében vesz részt az ottani diákszövetség munkájában.
		+	A 2000-es aschaffenburgi IFES Európai Diákkonferencián végre lehetőség nyílt arra is, hogy a magyar és grúz diákok találkozzanak egymással. Az egy estés programon kicsit bepillantást nyerhettünk egymás kultúrájába különböző ételek, játékok, táncok segítségével.
		+

---

2006. április 24., 18:08 változat

VIII. (VILÁG)MISSZIÓ

"A külmisszióra gyakran csak lehetőségként tekintünk, pedig a nagy megbízás nem csak az a néhány utolsó vers Máté evangéliumában. A keresztyén misszió Isten természetében gyökerezik: a Biblia misszionárius Istenként mutatja be őt, akinek missziós látása van, missziós egyházat hoz létre, és misszionáriusokat küld ki az egész világba.

Így, először is, az Ószövetség Istene misszionárius Isten. Ábrahám elhívásakor nemcsak azt ígérte neki, hogy róla és családjáról gondot visel, hanem azt is, hogy általa nyer áldást a föld minden népe. Nem túlzás azt állítani, hogy az 1Móz 12:1-4 a legegyesítőbb rész a Bibliában. Isten célja jelenik meg benne, mégpedig, hogy Krisztus által megáldjon minden népet.

Másodszor, az evangéliumok Krisztusa is egy misszionárius Krisztus. Bár kétszer mondta, hogy csak Izráel fiaihoz küldetett, mégis ez csak egy ideiglenes történelmi korlátozás volt csupán, csak a földi szolgálatára volt érvényes. Halála és feltámadása után megparancsolta tanítványainak, hogy menjenek el széles e világra és tegyenek tanítvánnyá minden népeket.

Harmadszor, az Apostolok Cselekedeteinek Szentlelke is egy misszionárius Lélek. Már a pünkösd is egy missziós esemény volt. De Jézus is megígérte, hogy majd eljön a Szentlélek, aki alkalmassá teszi őket arra, hogy tanúi legyenek. A Szentlélek elhív és elküld embereket, Jeruzsálemben kezdve, egészen Rómáig.

Hogyan válaszoljuk hát meg ezt? Mi hogyan tekintünk a küldetésünkre?

Azt mondod, hiszel Istenben. Nos, ő misszionárius Isten. Elkötelezted magad Jézus mellett? Nos, ő misszionárius Krisztus. Azt vallod, hogy megteltél Szentlélekkel. Nos, ő misszionárius Lélek. Lehetetlen kikerülni ezeket a dolgokat. A misszió a hiteles keresztyénség szerves része: a misszió nélküli keresztyénség nem keresztyénség többé. A misszió Isten, az Atya, Krisztus és a Szentlélek természetében gyökerezik." -John Stott- Special Report, IFES, 2001/2.

1. A MEKDSZ és a (világ)misszió

Egy találós kérdés: mit jelent az, hogy MÖMM?

Megfejtés: Magyar Önkéntes Missziói Mozgalom. 1912-ben, a debreceni Nagyerdőn egy konferencia alkalmával hozta létre az akkori MEKDSZ tagok egy csoportja ezt a szövetséget, amelynek célja az volt, hogy „előmozdítsa a missziói gondolatot a diákság között”.

Az evangéliumi diákmozgalmak történetét tanulmányozva érdekes megfigyelni, hogy szinte mindig a (világ)misszió iránt ébredt új lelkesedés és elkötelezettség volt az, ami az első lökést adta a diákoknak, hogy összefogjanak, imádkozni kezdjenek Isten országának terjedéséért közel és távol, és felajánlják magukat erre a szolgálatra. És valóban: Istennek az az alapvető terve és célja népével, hogy rajtuk keresztül az egész világ megismerje Őt, megváltásban és áldásban részesüljön. Ezt az ígéretet kapta Ábrahám, ez volt Izráel népének, majd a fogságból visszatért maradéknak a küldetése; erről szólnak a Szolgáról, Jézusról szóló próféciák; ezt a megbízatást kapta a tizenkét apostol; és végül ez az Egyház küldetése.

„Ez az én szolgám, akit támogatok, az én választottam, akiben én gyönyörködöm. Lelkemmel ajándékoztam meg, törvényt hirdet a népeknek. A megrepedt nádszálat nem töri össze, a füstölgő mécsest nem oltja el. Nem alszik ki, és nem törik össze, míg a törvénynek érvényt nem szerez ezen a földön: tanítására várnak a szigetek.” (Ézs 42: 1-3)

„Erőt kaptok, amikor eljön hozzátok a Szentlélek, és tanúim lesztek Jeruzsálemben, egész Júdeában és Samáriában, sőt egészen a föld végső határáig.” (ApCsel 1:8)''

Az évszázadok alatt természetesen sokat változott a misszió módja, sőt, fogalma, célja. Ma már nem csak európai vagy amerikai keresztények Afrikában végzett térítési tevékenységét nevezhetjük missziónak. Ahogy mondani szokták, napjainkra a világ egyetlen nagy faluvá vált: egyrészt a tömegkommunikáció fejlődésével a hírek és képek nagyon gyorsan eljutnak a világ egyik részéből a másikba; másrészt annyira megnőtt a mobilitás, hogy a világ minden táján megtalálhatók a világ minden részéről jött emberek. A külmisszió tehát a küszöbeinken van: például egyre több külföldi diák tanul magyarországi felsőoktatási intézményekben. Száz évvel ezelőtt még lehettek „küldő” és „fogadó” nemzetek a külmisszióban, de mára ez a két kategória egyre jobban összeolvad. Aki küld, fogad is, és aki fogad, küld is: afrikai misszionáriusok evangelizálnak Nagy-Britanniában, és burmaiak Amerikában.

A missziói fogalom értelmezésében változás az is, hogy ha az egész Bibliára alapozzuk definíciónkat, akkor missziónak kell tekintenünk minden olyan törekvést, amivel Isten eredeti, teremtésbeli tervének megvalósulását segítjük elő ebben a világban: ha törődünk környezetünkkel, ha kiállunk a szegényeket és elnyomottakat sújtó igazságtalanság ellen, ha erősítjük a minden emberi társadalom alapsejtjét alkotó családokat, és sorolhatnánk még tovább.

Nagyon fontos tehát, hogy világos legyen számunkra, hogy mit is jelent a misszió: Isten üdvözítő tervének megvalósulásán fáradozni az egész világon. Ennek a definíciónak a részleteibe most nem mehetünk bele, de érdemes mélyebben is elgondolkodni ezen, foglalkozni ezzel a kérdéssel, már diákként is!

Ami a gyakorlatot illeti, egy dolog világos: Isten népének ma is szívén kell viselnie az egész világ sorsát, üdvösségét, áldását. Ezért szerepel a MEKDSZ céljai között, hogy „az ország különböző felsőoktatási intézményeiben tanuló hívő keresztyén diákok legyenek készek Isten világméretű missziójában való részvételre”. A mi „Jeruzsálemünk” nem más, mint közvetlen környezetünk, családunk, barátaink, az egyetem, az országunk. Itt kell elkezdenünk a missziói parancs megvalósítását. Érdeklődésünk azonban ennél tovább kell, hogy terjedjen, ha Isten szívével érzünk, az Ő gondolatai szerint gondolkozunk. „Júdeánk és Samáriánk” lehet a világ diáksága, a korban és érdeklődésben hozzánk közel állók, és nem szabad elfeledkeznünk a „föld végső határairól” sem: minden nép, nemzet és nyelv…(l. még V. fejezet)

1. Az IFES és a (világ)misszió

Különös kiváltságunk a MEKDSZ-ben, hogy egy világméretű szövetség, az IFES (International Fellowship of Evangelical Students—Nemzetközi Evangéliumi Keresztyén Diákszövetség) nagy családjának tagjai lehetünk. 1991 óta már hivatalos tagként részesülünk az IFES nyújtotta segítségben és előnyökben. Régiónkon (Észak-Közép-Európa) belül és kívül több országgal állunk szorosabb kapcsolatban: kölcsönösen részt veszünk egymás konferenciáin, és közös projekteken gondolkodunk.

• Grúzia Az IFES-tagság azonban felelősséggel is jár, nekünk is felelősséget kell éreznünk a világ diákságáért, a többi nemzeti mozgalomért! Ebből a megfontolásból döntött úgy a MEKDSZ vezetősége, hogy „visszafizet” valamit abból a sok adományból, amit annakidején a MEKDSZ újraindításakor Magyarország nyugatról (GB, USA, NL) kapott. Mivel a grúz diákszövetség beindításában részt vevő német házaspárral már volt személyes kapcsolata a munkatársaknak, és az IFES is támogatta az ötletet, kézenfekvő volt, hogy velük vegyük fel a kapcsolatot. Ezzel felvállaltuk azt, hogy minden országos diákkonferenciánk istentiszteleti adományát a grúz diákszövetségnek utaljuk át, hogy rendszeresen imádkozunk értük, és ha tudunk, más módon is segítsünk. Egyik szeniorunk például 2001-től pár évig egy IFES team keretében vesz részt az ottani diákszövetség munkájában. A 2000-es aschaffenburgi IFES Európai Diákkonferencián végre lehetőség nyílt arra is, hogy a magyar és grúz diákok találkozzanak egymással. Az egy estés programon kicsit bepillantást nyerhettünk egymás kultúrájába különböző ételek, játékok, táncok segítségével.