Motiválás

Forrás: Mekdsz Ötlettár (www.mekdsz.hu/otlettar)

Itt vagy most: VIP rovat >>> Vonj be másokat!
Alpontok: Csak együtt megy | A megfelelő emberek megtalálása | Feladat-lista | Motiválás | Kövesd nyomon


Motiválás

A motiválás nagy mestere Pál apostol volt. Talán megfigyelted már, hogy levelei végén számtalanszor szól dicsérő szavakkal azokról, akik segítettek neki a szolgálatban, a gyülekezetépítésben. Néha név szerint is felsorolta őket. Az ilyen részek olvasásakor gyakran továbbsiklik a szemünk, hogy ez úgysem lényeges, pedig sokat lehet belőle tanulni: Pál valóban nagyon értett a motiváláshoz, amely kifejeződött abban, hogy figyelt munkatársaira, elismerte munkájukat. Nézzük meg például a római levél végét:

„Ajánlom nektek nőtestvérünket, Fébét, aki jelenleg a kenkhreai gyülekezet szolgája: fogadjátok őt az Úr akarata szerint a szentekhez illően, és álljatok mellé minden olyan ügyben, amelyben szüksége van rátok, mert ő is sokaknak lett pártfogója, nekem magamnak is. Köszöntsétek Priszkát és Akvilát, akik munkatársaim a Krisztus Jézusban. Ők életemért saját fejüket kockáztatták, és nekik nem csak én vagyok hálás, hanem a pogányok valamennyi gyülekezete is. Köszöntsétek a házukban levő gyülekezetet is. Köszöntsétek az én szeretett Epainetoszomat, aki az ázsiai tartomány első zsengéje Krisztusban. Köszöntsétek Máriát, aki sokat fáradozott értetek. Köszöntsétek Andronikoszt és Juniászt, rokonaimat és fogolytársaimat, akiket nagyra becsülnek az apostolok körében, akik nálam is előbb lettek Krisztus híveivé. Köszöntsétek az Úrban szeretett Ampliátuszomat. Köszöntsétek Urbánuszt, aki munkatársunk a Krisztusban, és az én szeretett Sztakhüszomat. Köszöntsétek Apellészt, a Krisztus kipróbált emberét. Köszöntsétek az Arisztobulosz háza népéből valókat. Köszöntsétek Heródiónt, az én rokonomat. Köszöntsétek a Narcisszusz háza népéből azokat, akik az Úrban hisznek. Köszöntsétek Trüfainát és Trüfószát, akik fáradoznak az Úrért. Köszöntsétek a szeretett Persziszt, aki sokat fáradozott az Úrért. Köszöntsétek az Úrban kiválasztott Rufuszt és anyját, aki nekem is anyám. Köszöntsétek Aszünkritoszt, Flegónt, Hermészt, Patrobászt, Hermászt és a hozzájuk tartozó testvéreket. Köszöntsétek Filologoszt és Júliát, Néreuszt és nőtestvérét, valamint Olümpászt és a hozzájuk tartozó szenteket mind.” (Róma 16, 1-15)

A filippibeliekhez írt levelében pedig így szól róluk: „Fogadjátok az Úrban teljes örömmel, és becsüljétek meg az ilyeneket.” (Filippi 2, 29)

Ezekből az idézetekből már látszik, hogy mi vezérelte Pált a motiválásban, mi a lényeg: Szeresd a csapatodat! Egy vezetőképző konferencián részletesen is elemezték, hogy mit is jelent szeretni a csapatot, és ezáltal motiválni. Angolul érzékletes csak igazán:

        Loving your team = inspiration + clarity

Lelkesítés és világosság? Mit is jelent ez a két titokzatos szó?

  • A világosság azt jelenti, hogy a csapattagoknak látniuk kell a célt. Világos kell, hogy legyen előttük az, hogy miért is működik a diákkör, mik a fő célkitűzések, mind általános értelemben, mind pedig a diákkör féléves céljait illetően. Csak akkor lesznek lelkesek, csak akkor lehet bevonni másokat is a munkába, ha pontosan tudják, miért dolgoznak, ha értelmét látják a munkájuknak, ha látják a „nagy képet”. Ezért érdemes lehet átbeszélni a célokat, mielőtt elkezdjük a munkát. A diákkör céljairól bővebben olvashatsz az I have a dream rovatban. A világosság nem csak a célokra vonatkozik, hanem a feladatokra is. Fontos, hogy bármivel is bízol meg valakit, mondd el neki pontosan, hogy mi a feladata, mit vársz el tőle. Bátran állítsd őket kihívások elé, az sem baj, ha magasak az elvásárok, ez motiváló lehet.
  • A lelkesítés pedig egy olyan környezet megteremtését jelenti, ahol a diákkörösök a képességeiket ki tudják bontakoztatni, ki tudják hozni magukból a legtöbbet. Mi teremthet ilyen környezetet, vagyis:


Mivel tudunk motiválni?

  • A vezető lelkesedése: Alapvető dolog, hogy a vezető legyen elkötelezett, szenvedélyes szeretettel égjen a diákkörért, és annak céljai megvalósításáért. Legyen víziója, mely átragad a többiekre. Ha a vezető lelkes, az lendületet adhat a tagoknak is, kedvet ahhoz, hogy ők is részt vállaljanak a feladatokból.
  • Az embereket motiválja az, ha testhezálló feladatokat kapnak: A feladatokat igyekezzél úgy kiosztani, hogy a megfelelő képességekkel rendelkező emberek kerüljenek a megfelelő pozíciókba. Térképezd fel a diákkört, kinek mihez van tehetsége. A dicsőítő csapat élére olyan embert válassz, akinek tehetsége van a zenéhez, és nemcsak jól gitározik, hanem szívből, lelkesedésből dicsőít. Ha tudod valakiről, hogy nagyon kreatív, felkérheted plakátkészítésre, a faliújság megtervezésére. Az „imaharcosok” vezessenek imaalkalmat. Kiscsoportvezetésre olyanokat kérj föl, akiknek jó a Bibliaismeretük, és képesek irányítani egy beszélgetést. A visszahúzódó emberek hálásak lesznek apró háttérmunkáért, amelyről azért érzik, hogy fontos. Stb.. Fontos, hogy mindenki önként vállalja el a munkát, ne csak a te unszolásodra!
  • Köszönet: mindig minden munkát köszönj meg, még akkor is, ha nem teljesen olyan lett a végeredmény, amilyennek elképzelted! Nagyon fontos, hogy a diákkörösök érezzék, nagyra értékeled a fáradozásukat.
  • Jutalom”: Ez így furcsán hangzik, de fontos. Tkp. már maga a köszönet is egyfajta jutalmazást jelent, de lehet ennek tárgyiasult formája is. A közgázos diákkörben egyszer félév végén vettünk egy csomag Igéskártyát, összeírtuk minden diákkörös nevét, akik valamilyen szolgálatot vállaltak, és a karácsonyi alkalmon a teljes diákkör előtt egyesével odaadtuk nekik a kártyákat, közben mindegyikük esetében felsoroltuk, amiket a diákkörért tettek, amiért mi, vezetők, hálásak vagyunk nekik. Szinte mindenkinek meg tudtunk köszönni valamit, és ez a tagoknak is nagyon jól esett.
  • Dicséret: az elismeréshez nemcsak a köszönet, hanem a dicséret is hozzátartozik. Elég csak egy kedves mosoly, néhány szó, hogy „Ez igen, tök jól csináltad”.
  • Együttműködés: ha egy feladatra több embert kérsz fel, az nagy segítség lehet nekik, hiszen támogatni, segíteni, bátorítani tudják egymást. A felelősség is jó, ha megoszlik. De ügyelj arra, hogy olyan embereket tegyél egymás mellé, akik jól tudnak együttműködni.
  • Biztatás: Ha megbízol egy feladattal valakit, biztasd azzal, hogy azért kérted meg őt, mert látod, hogy képes rá, mert pont őt gondoltad alkalmasnak erre a munkára. Ha esetleg megijedne a feladat súlyától, ülj le vele, beszéld át vele, pontosan mit is kell csiálnia, biztosítsd afelől, hogy bármikor segítesz neki, ha kérdése van, nyugodtan tegye fel, időközben is.
  • Érdeklődés: Kísérd figyelemmel a kiadott munkát, nemcsak ellenőrzési céllal, hanem azért is, hogy lássák a diákkörösök, hogy érdekli a vezetőt az, hogy hogyan boldogulnak. Pl. ha embereket küldesz a gólyatáborba, hogy reklámozzák a diákkört, akkor este hívd fel őket, hogy „Na, milyen volt, mi történt?”. Az is ide tartozik, hogy időről időre kérdezd meg az embereket, mennyire érzik magukat leterhelve, jól érzik-e magukat azon a szolgálati területen, ahol vannak, Jó, ha szólhat lelkiismeret-furdalás nélkül, ha nem akarja tovább csinálni. Tehát érdemes néha megvizsgálni a „bebetonozott” szerepeket. :)
  • Akár kis feladatok is motiválhatnak, különösen az új emberek bevonásához jók, pl. segíthetnek termet rendezni, vagy ha van közös kajálás, egy új ember segítségét is lehet kérni a tálalásban, stb.
  • Felelősség adása: A legtöbb embert motivál, ha felelősséget kap. Nem kell teljesen leszabályozni mindent, amit csinálnia kell, adjuk szabadságot, önállóságot. Hadd érezze, hogy a munka, amit rábíztunk, az ő kezében van, hozzá tartozik, ő felel azért, hogyan viszi véghez. Schwáb Zotyó például állítólag rendszeresen olyan embereket bíz meg, akik azon a területen „okosabbak” nála, és nem szól bele abba, amit csinálnak, szabad kezet ad. Persze olyan ember is van, aki nem szereti a nagy önállóságot, az ilyen típusú embereknek nyugodtan mondjuk el részletesen, lépésről lépésre, hogy mi a feladat. Bármekkora önállóságot is kapnak az emberek, a teljes csoport számára legyen viláfos, hogy ki milyen területért felelős.
  • Kommunikáció: Fontos az átláthatóság, a diákkör minél több tagja legyen benne az információ-áramlásban.
  • Bölcs kritika: még ha nem is vagy elégedett azzal, amit az illető csinált, érdemes legalább egy pozitív vonását kiemelni az elvégzett munkának, és csak azután elmondani a negatívumokat, azokat is tanácsadás jellegűen.
  • Személyes kapcsolat: Ez a végére került, mert minden eddigit is magában foglal, de nagyon fontos! Sőt, az előbb említetteknél többet is jelent. Fontos, hogy a vezető személyesen ismerjen minél több diákköröst, és tartsa velük a kapcsolatot, figyeljen rájuk. Nagy diákkör esetén persze ez nagyon nehéz, de ott több vezető is van, érdemes „megosztani” a figyelmüket. A személyesség néha apró gesztusokat jelent, amik igazán nem kerülnek sok időbe, csak egy kis odafigyelés kell hozzá. Emlékszem pl. egy ilyen esetre, amikor zöldfülű elsősként elmentem egy imaalkalomra, és az akkori diákkörvezető is ott volt velünk. Elég fáradt voltam. Az imaalkalomról el kellett rohannom hamarabb, de nem sok idő múlva kaptam egy sms-t a vezetőtől, hogy úgy látta, rossz kedvem van, de reméli, nincs komoly baj, és azért imádkozik értem. Hát ez nekem akkor nagyon jól esett!
  • Elhívás: A végső motiváció, mindennek alapja persze az, hogy az Úr elhív valakit egy feladatra, ha ez nincs meg, akkor hiába erőlködünk :)


Mi az, ami demotiváló lehet?

  • Ha nem értékeljük kellőképpen azt, ha valaki megcsinál egy feladatot.
  • Soha ne szólj le senkit, még akkor se, ha nagyon nem vagy elégedett. Főleg az tud kiábrándító lenni, ha egy kudarc után inkább másra bízod a feladatot. Ezt csak a legvégső esetben tedd, inkább segíts az adott embernek, ha már neki adtad a munkát.
  • Nem jó, ha túl nagy a kihívás. Vigyázz, hogy ne bízz rá senkire nagyobb feladatot, mint amit megoldani képes. De ugyanígy a túl gagyi feladat sem motivál eléggé.
  • Ha valakinek túl sok a feladata, az is demotiváló, hiszen összeroskadhat, kiéghet a feladatok súlya alatt. Ügyelj tehát arra, hogy a terhek egyenletesen legyenek elosztva! És arra is, hogy a feladatokat idővel tovább lehessen adni, ne unjon bele senki!
  • Nagyon rossz, ha úgy kérsz fel valakit, hogy nem tud kibújni alóla. Hagyj lehetőséget minden felkérésnél arra, hogy nemet mondhasson, ne érezze magát kényszerítve.
  • Elsős alkalmon lehetőleg még ne beszéljünk a feladatok kiosztásáról!


Zsuzsi


A motiválással kapcsolatban felhasználtam:

  • Bill Hybels: Légy bátor és vezess!
  • Hans Finzel: A vezetők tíz leggyakoribb hibája
  • Köszönet Horváth Dénes, Gulyás Józsi és az Ötlettár Csapat ötleteiért! :)
Személyes eszközök