Vonj be másokat

Forrás: Mekdsz Ötlettár (www.mekdsz.hu/otlettar)

2006. november 18., 16:33 változat

Alpontok: Csak együtt megy | A megfelelő emberek megtalálása | Feladat-lista | Motiválás | Kövesd nyomon

Csak együtt megy

Magányos hősök rendszerint csak az akciófilmekben boldogulnak. A valóságban sokkal inkább nagy hatása van annak, aki bevon másokat, motiválja őket, és együtt valami olyat valósítanak meg, amit egyedül nem lehetett volna.

Diákkörben és másutt is sajnos tipikus, hogy max néhány (de gyakran egyetlen) ember végzi el a teendők 80%-át. Miért rossz ez?

• aki mindent egyedül próbál elvégezni, az előbb-utóbb kimerül, akár ki is éghet...
• egy diákkörben rengeteg lehetőség van különféle programok szervezésére, kis gondolkodással rengeteg feladat adódhat; ezeket mind egy ember képtelen (jól) elvégezni; továbbá a túl sok feladatban az ember elveszhet, és nem a legfontosabbakkal foglalkozik (pl. plakátolnia kell, ahelyett, hogy keresné az utódját vagy gondolkodna a problémák megoldásán);
• és még ha esetleg el is végzi, a többiek nem tanulják meg, hogy ő nekik is kell / ő nekik is lehet szolgálni Istent, s tapasztalatot sem szereznek. Ráadásul, ha a kulcsember (ami lehet, hogy végzősként te vagy) elhagyja a diákkört, az egész könnyen összeomolhat, s meg is szűnhet a diákkör.

Pedig a vezetők, ill. az a néhány aktív diákkörös dolga is sokkal könnyebb lenne, ha megtanulnák szétosztani a munkát a diákkör többi tagja között is. De sajnos sok oka lehet annak, hogy nem merik delegálni a feladatokat:

• A „hatalom” elvesztésétől való félelem: lássuk be, vezetőnek lenni azért elég jó érzés. Fontosnak érezzük magunkat tőle. És bizony nagy adag hitre van szükség ahhoz, hogy eddigi fontos feladatainkat rábízzuk másokra.
• A rosszul végzett munkától való félelem: Ez az egyik leggyakoribb oka annak, hogy a vezetők nem osztják le a feladatokat. Egyszerűen félnek attól, hogy náluk jobban senki nem tudja megcsinálni azokat, és akkor mi lesz. Pedig nem kellene félnünk attól, ha valami nem úgy sül el pontosan, ahogyan mi elképzeltük, ha mások a maguk módján végeznék el a munkát. Lehet, úgy talán még jobb is lenne.
• A szükséges idő rászánásának hiánya: Mások megbízásához gyakran több idő kell, mintha saját magunk végeznénk el a feladatot, hiszen keresni kell rá valakit, el kell magyarázni, mit is szeretnénk, hogyan lehet azt megvalósítani, meg kell várni, amíg a másik ráér megcsinálni, aztán még ellenőrizni is kell. De ne sajnáljuk a ráfordított időt, meg fog térülni!
• A másokra utaltságtó való félelem: Sok vezető nem szeret függni másoktól, nem meri vállalni azt, hogy a munka egésze csak akkor készül el, ha mindenki hozzáteszi a maga részét. Pedig pont ez benne a szép!

Gyors teszt - ki vannak-e osztva a feladatok?

Tedd fel magadnak (ill. vezető társaidnak) a következő kérdéseket:

• szoktál-e gondolkodni azon, hogy milyen feladatokat lehetne másra bízni?
• meg mered-e kérni a másikat, vagy inkább megcsinálod te?
• hány embernek van állandó feladata rajtad kívül? Miért csak ennyinek?
• gyakran érzed-e úgy, hogy túl sok feladatod van?

A hosszú távon jól működő diákkör egyik titka az, hogy közösen végezzétek a dolgokat. Vezetőként pedig neked kell kiosztani a feladatokat. A jó delegálás alapelvei pedig a következők:

• Higgy abban, akit megbízol!
• Szabadulj meg attól a vágytól, hogy te magad jobban elvégzed a feladatot!
• Ne gondold, hogy a munkát csak a te módszereddel lehet elvégezni!
• Legyél türelmes, és ne akarj magad megcsinálni mindent!
• Alkalmas embereket válassz!
• Bízz bennük!
• Tedd világossá a feladataikat!
• Bízz rájuk valamekkora felelősséget!
• Ne akard minden részletében előírni, hogyan végezzék el a feladatot!
• Néha kérd számon, ellenőrizd őket!
• Dicsérd meg őket, részesítsd őket elismerésben a jól végzett munkáért!

Ennek megvalósításához adnak segítséget a következő pontok.

Csaba és Zsuzsi

vissza