Beszélgetős VagyOK

Forrás: Mekdsz Ötlettár (www.mekdsz.hu/otlettar)

(Változatok közti eltérés)
10. sor: 10. sor:
*[[Média:Okos_vagyok.doc|Okos vagyok]]
*[[Média:Okos_vagyok.doc|Okos vagyok]]
*[[Média:Szkeptikus_vagyok.doc|Szkeptikus vagyok]]
*[[Média:Szkeptikus_vagyok.doc|Szkeptikus vagyok]]
 +
 +
A beszélgetés levezetése, azaz instrukciók csoportvezetőknek
 +
 +
Ha letöltötted a kiválasztott VagyOK beszélgetéshez tartozó dokumentumokat, vágd szét őket értelemszerűen, hogy szép kis cetliket kapj, mindegyiken egy-egy idézettel. Mindegyik cetlin olyan idézet/történet található, ami így vagy úgy, közvetlenül vagy áttételesen kapcsolatban áll a választott témával. A beszélgetés menete a következő: a cetliket egy asztalra (földre, székekre) szét kell teríteni és adni 5-10 percet, hogy mindenki válasszon magának egyet. Ez lehet egy idézet ami különösen tetszik neki, vagy éppen ami nagyon nem tetszik, vagy valami ami ezért vagy azért nagyon róla szól. Aki amit választott, azt vegye el. Ezután, nem feltétlenül precízen körbe menve, mindenki mondja el, hogy mit választott és miért. A cél, hogy eközben kialakuljon egy beszélgetés. Vagyis nyugodtan közbe lehet kérdezni, akár röviden közbefűzni saját, az éppen elhangzottakhoz nagyon kapcsolódó gondolatot. Aki beszél, annak pedig konkrétumokat kell mondania, vagyis az „azért választottam ezt mert nagyon tetszik” típusú mondat nem megfelelő, hanem el kell mondania, hogy pontosan miért tetszik neki a választott idézet. A beszélgetés elején tisztázzátok is, hogy nyugodtan közbe lehet szólni, kérdezni.
 +
 +
A te feladatod ekkor tulajdonképpen csak annyi, hogy ha nagyon megakad a beszélgetés, akkor továbblendítsd. Pl. ha valaki elhallgatott és senki nem akarja elkezdeni a sajátját hanem mindenki a másikra vár, akkor jelölj ki valakit, aki következik. A téli táborban 40 perc juott egy ilyen beszélgetésre, de ez természtesen akár jóval hosszabb is lehet. Ha beszédes a társaság, akkor időnként le kell állítani embereket, hogy mindenkire jusson idő. Ha nem beszédes, akkor lehet, hogy hamar befejezitek. Ez nem tragédia.
 +
 +
Magát a módszert azzal a céllal találták ki a kedves MEKDSZ-munkatársak, hogy a nem hívő diákokhoz egy picit közel hozzuk János evangéliumát, illetve a hívőket. Mindegyik idézetgyűjteményben vannak János evangéliumás idézetek is. Persze lehet, hogy ezeket éppen nem választotta senki, még talán az is lehet, hogy a beszélgetés során egy szó sem esett Istenről, de még ebben az extrém esetben sem haszontalan, ha ilyen témákról hívő és nem hívő diákok együtt beszélgetnek és megismerik egymás gondolkozását.
[[VagyOK|vissza]]
[[VagyOK|vissza]]

2007. április 4., 21:17 változat

VagyOK beszélgetések

A vagyok beszélgetéseken az időtől függően válogatott szövegek és műalkotások alapján kezdeményezünk párbeszédet, laza és kötetlen eszmecserét az arra vállalkozókkal. Ebben az esetben a közérthető, általános és közkedvelt témák segítenek a kapcsolatteremtésben. A beszélgetés célja immár nem a szemben ülő meggyőzése, hanem a figyelem és a megismerés. Egyik lehetséges módszer, ha 5-10 rövid cikket, mondást, képet, idézetet, irodalmi alkotást összegyűjtünk, amiket az alkalom elején csendben mindenki elolvas. A gyűjtemény minden darabja ugyannak a témának (pl. fóbiák, félelmek, cinizmus, nagyravágyók stb.) egy-egy újabb szeletét mutatja be. Ezek után megkérdezi a beszélgetés koordinálója, hogy kinek mi a benyomása, mi fogalmazódott meg benne a témával kapcsolatban. Ha az olvasás előtt a cikkeket és idézeteket kis cetliken helyeztük az asztalra, akkor az elején megkérhetjük a résztvevőket, hogy tetszés szerint válasszanak maguknak belőle. Ez esetben a kérdés az, hogy miért pont azt választotta? Fontos, hogy kifejtős válaszokat várjunk.

A beszélgetésekhez a segédanyagokat innen tudjátok letölteni:

A beszélgetés levezetése, azaz instrukciók csoportvezetőknek

Ha letöltötted a kiválasztott VagyOK beszélgetéshez tartozó dokumentumokat, vágd szét őket értelemszerűen, hogy szép kis cetliket kapj, mindegyiken egy-egy idézettel. Mindegyik cetlin olyan idézet/történet található, ami így vagy úgy, közvetlenül vagy áttételesen kapcsolatban áll a választott témával. A beszélgetés menete a következő: a cetliket egy asztalra (földre, székekre) szét kell teríteni és adni 5-10 percet, hogy mindenki válasszon magának egyet. Ez lehet egy idézet ami különösen tetszik neki, vagy éppen ami nagyon nem tetszik, vagy valami ami ezért vagy azért nagyon róla szól. Aki amit választott, azt vegye el. Ezután, nem feltétlenül precízen körbe menve, mindenki mondja el, hogy mit választott és miért. A cél, hogy eközben kialakuljon egy beszélgetés. Vagyis nyugodtan közbe lehet kérdezni, akár röviden közbefűzni saját, az éppen elhangzottakhoz nagyon kapcsolódó gondolatot. Aki beszél, annak pedig konkrétumokat kell mondania, vagyis az „azért választottam ezt mert nagyon tetszik” típusú mondat nem megfelelő, hanem el kell mondania, hogy pontosan miért tetszik neki a választott idézet. A beszélgetés elején tisztázzátok is, hogy nyugodtan közbe lehet szólni, kérdezni.

A te feladatod ekkor tulajdonképpen csak annyi, hogy ha nagyon megakad a beszélgetés, akkor továbblendítsd. Pl. ha valaki elhallgatott és senki nem akarja elkezdeni a sajátját hanem mindenki a másikra vár, akkor jelölj ki valakit, aki következik. A téli táborban 40 perc juott egy ilyen beszélgetésre, de ez természtesen akár jóval hosszabb is lehet. Ha beszédes a társaság, akkor időnként le kell állítani embereket, hogy mindenkire jusson idő. Ha nem beszédes, akkor lehet, hogy hamar befejezitek. Ez nem tragédia.

Magát a módszert azzal a céllal találták ki a kedves MEKDSZ-munkatársak, hogy a nem hívő diákokhoz egy picit közel hozzuk János evangéliumát, illetve a hívőket. Mindegyik idézetgyűjteményben vannak János evangéliumás idézetek is. Persze lehet, hogy ezeket éppen nem választotta senki, még talán az is lehet, hogy a beszélgetés során egy szó sem esett Istenről, de még ebben az extrém esetben sem haszontalan, ha ilyen témákról hívő és nem hívő diákok együtt beszélgetnek és megismerik egymás gondolkozását.

vissza

Személyes eszközök